Századok – 1895

II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Országh Sándor dr. Budai szinházak és játékszín 1783–1895. Ism. V. 956. o.

TÖRTÉNETI IRODALOM. 957-évtizedébe esik. midőn József császár rendeletére a karmelita­templom színházzá alakíttatik át. A szerző e tárgyban néhány ( lég fontos, eddig kevésbbé ismert adatot is közzétesz, a melyeknek szakembereink is hasznokat vehetik. A színház máig is olyan állapotban vau. némi lényegtelen módosításokat nem számítva, mint volt a mult század végén, midőn abban a rend­szeres német nyelvű előadásokat megkezdték. Ismeretes, hogy a magyar színészet küzdelme 1790-ben kezdődik, de Kazinczy e küzdelemnek nem volt épen vezéralakja, mint a szerző állítja. Az igazság az, hogy Kazinczynak nem kis része volt abban a körülményben, hogy Ráday Pál gróf vegye kezébe a küzdelem vezetését, de maga, jóllehet a műsor előállításán N Altiig fáradozott s hajlandó lett volna maga is föllépni mint színjátszó, vezérszerepet nem vitt a magyar színészet megho­nosításában. Egyébiránt e hosszas viszontagság történetét a szerző részint a fővárosi levéltár anyagából, részint nagyobb szakmun­kákból eléggé hűen összeállítja, s az a része, a melyet közve­tetlen tapasztalatai s működése után mond el. az adatok meg­bízhatóságánál fogva is nagyobb figyelemre számíthat. Külö­nösen állíthatjuk ezt a budai népszínház történetéről, a melyet keletkezése (1861.) évétől kezdve 1870-ig a lényegesebb moz­zanatok szemmeltartásával úgy ír le a szerző, hogy annak mind külső, mind belső élete föltárul előttünk néhány jellemző vonással. Sajnálni lehet, bogy Országh Sándor kissé részlete­sebben ki nein terjeszkedett a művészi élet rajzára, a színda­rabok előadásának hatásaira, szóval a színészet fejlődésére. Inkább a főváros és a színház közti kapcsolat időnkénti válto­zós;) it tartotta kiemelendőnek. ami szintén fontos, de mégis szerettük volna, ha tapasztalatait s a rendelkezése alatti ada­tokat behatóbban vizsgálja s ügyet vet annak a kérdésnek a földerítésére is. mit köszönhet e részben a budai színészetnek a magyar műveltség fejlődése. Azonban Országh Sándort inkább gyakorlati, mint tudo­mányos szempont vezette. Csak mintegy alapot akart rakni annak a törekvésnek, a melynek eredménye nem lehet más, mint hogy a »főváros jobbparti részein is, melyek százezer lakossal birnak, egy nagy, díszes, a mai kor igényeinek min­den irányban megfelelő állandó színház építtessék!« E szem­pont Országh Sándor kis munkájának általános értékét ter­mészetesen sokkal kedvezőbb színben mutatja, mint a tudomá­nyos. a mely a szerzőre nem akart irányadó lenui. V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom