Századok – 1895

II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Mangold Lajos. A magyarok oknyomozó történelme. Ism. Pór Antal. 952. o.

TÖRTÉNETI IRODALOM. 953-kítse tanára előadásait, hisz mindazt, amire emlékezete élénkítésére, istápolására szüksége van, megtalálja Marigoldban, aki öt. ha netalán valamit (önhibájából vagy önhibája nélkül) jól meg nem értett, útba igazítja, a pótlandók pótlására, öntevékenységre, kutatásra Serkenti. Mangold könyve a történettudomány tanmódszere eddig elért magaslatáig eljutott. Az anyag felosztása tárgyilagos. Nem n királyok uralkodása, banem a nemzet életének változatai szerint történik a felosztás. Az első szakasz Magyarország területén a magyarok bevándorlása előtt lakó népek, aztán a magyarok őstörténetét, a honfoglalást és a külföldi kalandozásokat beszéli (d : a második szakasz a kereszténység befogadásáról és a királyság megalapításáról értekezik; e szakasz a tatárjárásig terjed. A harmadik a szent István alkotmányának mikénti bomlását és a hűbéri elvek szerint való szervezkedést mutatja be; e szakasz Y. László királyival végződik. A negyedik szakasz Hunyadi Mátyás király korát tárgyalja: az X. szakasz czíme : A köznemesség és főnemesség küzdelme, az ország hanyatlása, és elér a mohácsi vészig. A hatodik szakasz a nemzeti és vallási ellentéteket; a hetedik a vallási, nemzeti és alkotmányos küzdelmeket, melyek a szatmári békével végződnek, adja elő; a nyolczadik szakasz végre a nemzet és a dinasztia kibéküléséről és az újkori intézményekről tárgyal. Kétségtelen, hogy ezen beosztás a régi — Vezérek, Árpádok. Vegyes házi királyok és Habsburgok korára való fölszakolásnál annál helyesebb, mivel a szakaszokon belül való fejezeteket nem az egyes királyok uralkodása határolja, hanem a nemzeti élet alakulásának fázisai, valamint liogy a nemzet belső életének történetére szerző kiváló gondot fordít. De ez elvégre a külső keret, mely lehet alkalmasabb vagy szebb, dr magát a képet, lia különben jól van festve, nem alterálja. Amiben azonban Mangold minden előzőit meghaladja, az a magyar történelem kútforrásai és kútfői — helylyel közzel kritikai ismertetése, melyet szerző részint a fejezetek elején, részint a szakaszok végén önálló fejezetekben összeállít. Nem birjuk irodalmunkban eleddig a kútfők oly teljes, napjainkig fölérő egybeállítását oly mértékben sehol, mint Mangoldnál, a repertóriumok nagymesterénél. Azonban kérdés támadhat az iránt: szükséges-e ezen kimerítő összeállítás gvmnáziumi vagy reáliskolai tankönyvben? Habár e tankönyv a középtanodák Y111. osztálya számára van írva. hogy szükséges-e? arról nem vitatkozunk; de hogy igen hasznos, azt határozottan állíthatjuk.