Századok – 1895

III. Tárcza - Állandó rovatok - Vegyes közlések - 89. o.

90 vegyes közlések. Fr aknái Vilmos munkája említendő »a magyar kir. kegyúri jog története,« két kötetben, melyek közül az első kötet már elkészült. Ugyancsak Fraknóitól Mátyás király levelezésének II. kötete nem sokára szét fog küldetni. A Bizottság gyűjteményeinek Cathalógusa, Ováríj Lipót által szerkesztve, már ki van nyomva. Sajtó alá adatott a Magyarországi Országgyűlési Emlékek Xl-ik kötete, (1604—1608.), mely az Illésházy-féle rendkívül nevezetes kiegyezés történetét rendkívül sok új adattal megvilágosítva adja elő. — A MAGYAR TÖRTÉNETI KÉPCSARNOK látható a városligeti Műcsarnokban, a Stefánia-úton : kedden, csütörtökön és vasárnapon április 1-től szeptember 30-áig délután 2—6, s október 1-től márczius 21-ig 2 — 4 óra közt. E napok délelőttjén 1 frt s azon túl bármikor 50 krajczár belépti-díj fizetendő. Figyelmeztetjük azokat, kik a Feszty-féle panorámát megtekintik, hogy egyúttal ezt a nagy műízléssel rendezett nagybecsű képcsarnokot legkönnyebben akkor tekinthetik meg. A Magyar Történelmi Eleti-ajzok olvasói tudják, hogy annyi érdekes képet köszönhetünk mi e gyűjteménynek, melynek kitűnően összeállított Cathalógusa is megjelent s a pénztárnál 50 krért kapható. — Az »ARANYOS VIDÉK« czímű Tordán megjelenő lap olvasóinak igen érdekes és becses könyvet adott : A székelyek Erdélyben. Hősköltemény bárom énekben. Irta Aranyos-rákosi Székely Sándor. Kiadta Borbély György. Torda. (Harmath.) 1895. kis 8-adr. 35 oldal. Ez a Székely Sándor az, kire »Vörösmarthy mindig hálásan gondolt, mert ő vezette el őtet a dicsőség ösvényére, mert ő Székely nélkül nem írta volna Zalán futását.« (A munka megjelent a Hébében 1824.) Borbély becses bevezetést írt liozzá, s arczképével és kéziratának facsimiléjével közli. — KANYARÓ FERENCZ tagtársnak tordai kéményseprő Kis Jánosnak Székely István által írt epitaphiumát közli az Aranyos vidék mult évi 52-ik számában. Ez a Kis János mint tudva van, a tordai hasadékban kincsásás közben lelte halálát. Gyöngyösi is írt róla epitaphiumot. Kanyaró a két költemény közt párhuzamot von. — SCHMIDT VILMOS nyugalmazott csernowitzi tanár a Jahrbuch des Bukowiner I^andes-Museums 1894-ki évfolyamában »Eine moldauische Sturmfabne dreihundertjähriger Vergangenheit« czímű czikkében megemlékezik Weiss Mihály életrajzáról, melyet a »Történelmi Életrajzok« 1893-ik évfolyamában Mika Sándor írt. Megérdemelt dicsérettel halmozza el e valóban kitűnő mukát, kiemeli annak részrehajlatlanságát, az illustratiók szépségét, s hosszasabban értekezik ezek közül a moldvai zászlóról, melynek ruthén nyelvű felirata Mogila Jeremiás nevét őrzi 1601. márcz. 15-ki kelettel, s melyről azt véli, hogy egy a moldvai vajda által az erdélyiek segítségére küldött zsoldos csapat zászlója lehetett.