Századok – 1895
III. Tárcza - Önálló czikkek - Zollner Béla. Kis-Hont elszakadása Nagy-Honttól 866. o.
tarcza. 867 bevett szokás szerint a kishontiakat is megkérdezte volna, ezekre is kivetette a sarczrészletet. holott ekkor Kis-Hontban Tököli kuruczai garázdálkodtak, kik a népnek elég költségébe kerültek. Az 1684—5, 6-ik évek (mint a megve történetében olv.) igen nyomorúság teljesík valának. Nagy-Hontban á német katonák zsaroltak s bár Kis-Hontot a német nem bántotta, a teherviselés egyenlőségénél fogva a kishontiakat is bevonták a teherviselésbe. Hasztalan kérvényeztek ez ellen a kishontiak, nem használt semmit. Rimaszombat 1684-ben egy folyamodásában felemlíti, hogy ez évbeli sarczait 10 évig sem heveri ki. A kishontiak 1687-ben kérték az országgyűlést, hogy válassza el őket Nagv-Honttól. A kis-honti járás nemessége nevében Kubinyi Adám és Sipos János a végett folyamodott, hogy engedtessék meg Ivis-Hontnak, hogy saját alispánt, jegyzőt stb. választhasson. Az országgyűlési követek Madács Pál alispán és Duló György táblabíró voltak. A kishontiak kilesték a napot, mikor Madács nem volt jelen az országgyűlésen, ki kérvényüknek nagy akadályt gördített útjába. Duló pedig a kishontiakkal tartatott. Kvássai István itélőmester az 1687. 25. t.-cz.-et formulázta, mely szerint Kis-Hont nem járás többé, hanem kerület — districtus, — részére - aj át alispán, törvénykezés, Nagy- Honttói majdnem teljes elkülönzés biztosíttatik. E határozatot a Felség is megerősítvén, törvénybe iktattatott. F törvény következtében Kis-Hont Jánoki Farkast, Tököli egyik tanácsosát, alispánná választotta, sőt mikor a nádor irodája néhányszor Kis-Hontot vármegyének czímezte, fel is vették ;i vm. czímet és a királynál saját pecsétnek kiadatását kérelmezték. Nagy-Hont 3 járásának nemessége e szakadáson szörnyen felriadt. Felírtak a királyhoz, a nádorhoz, a prímáshoz, hogy e szakadást akadályozza meg, és tiltsa el Kis-Hontot a vármegye czimeztetésétől. A kishontiak is felírtak: nem lesz teljes szakadás. A főispán ugyanaz, csakhogy, miként Vasban, a helyviszonyokhoz képest alispán lesz kettő. Az elkeseredés mindkét részen megvolt. Ka Nagy-Hont törvényszéke valakit Ivis-Hontból megidézett, ez nem jelent meg. Midőn Madács alispán át irt a kishont i districtusnak. Jánoki kislionti alispán hivatkozva a nádornak leveleire, melyben őket vármegyének czimezi, keményen visszafelelt. Mikor a nagyhontiak kibékülés czéljából Rimaszombatba mentek gyűlésre, a kishontiak nem jelentek meg. 1688. okt. 15-én Nagy- és Kis-Hont küldöttei u. m. Madács Pál alispán. Kajal Pál jegyző. Kubinyi Ádám Kis-Hont részéről herczeg Eszter házy Pál nádor előtt egyez-éyre lépnek. Ezen egyezséget a kishontiak nem fogadták.el, 55*
