Századok – 1895

II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Payr Sándor. Fábri Gergely dunántuli ev. püspök és az 1751. évi vallási zavargás. Ism. Z. M. 77. o.

81 történeti irodalom. Mária Teréziától egy újabb vásár tarthatásának szabadalmát kapta. Hornyiknak e hátrahagyott följegyzéseit akadémiai székfoglalója előzi meg, a melyet mint levelező tag »Az idéző pecsétről« czímmel 1863. okt, 16-kán tartott. Az olvasó előtt ismeretes lévén, fölöslegesnek tartjuk róla bővebben szólni. De az albumban jól foglal helyet e tanulságos értekezés. Nagyon figyelemre méltó dolgozatot közöl Kada Elek »Adalék Kecskemét város őstörténetéhez« czímmel, azt iparkodván bebizonyítani, hogy Kecskemét a magyarok bejövetele előtt avar telep lehetett, a hol az avarok hatalmának megsemmisítése után valami germán nép tanyázott hosszabb ideig. Erre mutatnának az újabbi ásatások eredményei, a melyek kétségtelenné teszik, hogy a YI. században itt élő ős germán nép hagyományai sokáig megmaradtak e vidéken. Három kisebb dolgozat Hornyik elbeszélő modorával és életrajzi adataival foglalkozik, Hanusz István pedig a kecskeméti népszokásokat, a melyek már-már feledésbe merülnek, gyűjtötte össze. Az album második részét, mely emléksorokat tartalmaz Tlialytól és másoktól, figyelmen kívül hagyva, csak a harmadik részről szólunk még röviden. Horváth Döme ünnepi megnyitó beszéde után Bagi Lászlónak Hornyikról elmondovt szép, tartalmas emlékbeszéde következik. E beszéd felöleli Hornyiknak magán, hivatalos és tudományos pályáját, sőt a mi a történetírókat leginkább érdekelheti, beszámol Hornyik hátrahagyott iratainak rövid tartalmával is. A hátrahagyott iratokból világosan látszik, hogy azok a monographia ötödik kötetének anyagai. Hornyik nagy gonddal gyűjtött és jegyzett össze minden adatot, a mely fölhasználható lesz a monographia befejezésében. A multak történetével foglalkozó olvasót nagyban érdekelhetik e följegyzések, mert azokból nemcsak a város történetének egy-egy ismeretlenebb mozzanata, hanem Katona József életének s működésének nem egy homályos pontja is fölvilágosodik. Ez emlékbeszéd után Magyar István lendületes beszéde olvasható, a melyet az emléktábla leleplezése alkalmával mondott az ünnepélyen. A »Katona József-kör« évkönyve irodalomtörténeti dolgozatokat tartalmaz és pedig részint Katonára, részint Jókaira vonatkozólag. Gyulai Pálnak rövid üdvözlő, de nagy hatással előadott, remek beszédét Horváth Döme hosszabb dolgozata követi, a melyben a Katona cultusának ez egyik legfáradhatatlanabb ápolója a »Bánk bán« halhatatlan költőjének egész pályáját felöleli s műve sikereit is föltárja. Kováts SZÁZADOK. 1895. I. FÜZET. 6