Századok – 1895

I. Történeti értekezések - PÓR ANTAL: ifj. Erzsébet királyné; Nagy Lajos felesége. - I. közl. 833. o.

NAGY LAJOS KIRÁLY FELESÉGE. 84 l Kassára. Kassán azután közösen abban egyeztek meg, bogy Hedvig koronázása Sz.-Márton napjáig, azaz 1383. november 11-ig elhalad. Kikötötték ez alkalommal azt is, hogy lia Hedvig gyermektelenül halna meg. Lengyelország átszállana Máriára és viszont, lia Mária halna meg előbb, Magyarország Hedvigre szállana. Erzsébet vonakodásának oka Hedvig elküldésében a Ziemovit trónkövetelése volt. melyet oly nagy párt támogatott, hogy Sieradzban, 1383. Junius 15-én királynak ki is kiáltották. Erre Erzsébet Zsigmondot, ki akkor magát Magyarország gyámjának nevezte,1) Demeter esztergami bíborossal és mintegy 12000 emberrel Lengyelországba küldötte. A magyar had Ziemovitot és pártját teljesen leverte, és csak Oppelni Ulászló, egykoron magyar nádor, ez idő szerint legtekintélyesebb lengyel főúr közbenjárásának sikerült fegyverszünetet kieszközölnie. Szent-Márton napja is elkövetkezett, de az ifjú királynő, kit a bel válságok közepett megváltóképpen várva vártak, nem érkezett. Circulas vitiosus volt ez. A lengyelek a királynő eljövetelétől várták a béke helyreállítását ; Erzsébet anya­királyné pedig nem merte serdülő leányát a lengyel zavarok áldozatául odavetni. E bizonytalanságnak véget vetendők, némely türelmetlen lengyel urak. mint Subini Szedzivoj krakói várnagy, Tarnovoi Jaskó sok fiatal nemessel Magyarországba utaztak, hogy az anyakirálynét leánya kiadására rábírják. Szedzivoj a fiatalokat tuszokul ajánlotta, hogy Hedviget, mihelyt megkoronázták, visszaküldik további nevelés végett anyjához. E követség Zárában találta a királynőt, hol az — mint elő fogjuk adni — a szláv lázadás elfojtása végett tartózko­dott. Szedzivoj ajánlatát elfogadni látszott a királynő, ellenben Tarnovoi Jaskót visszaküldé azzal, hogy biztosítsa legalább Krakót leánya menhelyéül, Jaskó vállalkozott erre, Szedzivoj pedig abbeli félelmében, hogy Krakó Jaskó kezére kerülhetne, megszökött és lóhalálban futott vissza Lengyelországba. Y aljon ki üldözte ? A lengyel urak, kik 1384. márczius 2-án ismét Radonisk­ban gyűlésezének, űj határidőt szabtak a királynő megjelené­sének. Egy ultimátumként így hangzott : Ha Erzsébet királyné el nem küldi leányát, két hónap múlván, a lengyelek a.ás királyt választanak. Erre az ultimatumra meg a szandeczi gyűlés egy más ultimátumot adott : Pünkösd utáni csütörtöktől kezdve, lia a királynő meg nem érkeznék, egy lengyel se nyug­') Pray. Annales II. 164. jegryz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom