Századok – 1895

I. Történeti értekezések - FIÓK KÁROLY: Őstörténet és kritika. - I. közl. 818. o.

, ŐSTÖRTÉNET ÉS KRITIKA. 829 de csak szanszkritul; uj-perzsa szó neki a vyäghra (1. u. o. 73. lap), mely tigrist szanszkritul, farkast pedig, mint M. állítja, semmiféle nyelven nem jelent. Ez utóbbi szó magyarázata jeles példával mutatja azt, hogy milyen módszerrel dolgozik Munkácsi az árja nyelvterületen. Érdemes megfigyelni: elemezi a magyar farkas szót; ez — mondja — szanszkrittal v.rka, zend nyelven v ehr ka. uj-per. vyciyhra, gótban val fas etc. Maga mondja M. bogy adatait Geiger IF. / die Avestasprache cz. művéből veszi. Geiger pedig így tanít: vél irka (N. vyäghra) = Wolf; sanskr. vrka np. (neupersisch) gurg etc. Munkácsi a N. jelzést neupersischre értelmezi és megteszi a vyäghra szót uj-perzsának farkas jelentéssel. Pedig a jelek magyarázatában Geiger jelezte, hogy a A egy párszi tudósnak, Neriosenghnek a nevét jelenti ; azon tudósét, ki az Avesta egy részét szanszkritra fordította, mely fordítást az Avesta-magyarázatnál forrás gyanánt szoktak használni. Neriosengh hát a zend szöveg farkas szavát szanszkritban, szabadon fordítva, a tigris szóval adja vissza. Munkácsink pedig jeles módszerrel arra tanítja magyar olvasóit, hogy vyäghra uj-perzsa szó és farkast teszem Ha akár a jelek magyarázatát megnézi, akár forrását, csak egy sorral tovább olvassa : megleli a farkas uj-perzsa nevét is. de ő nem tölti effélével az időt ; de nem igen töltötte az árjanyelvek tanulásával sem soha, mint e példa elég világosan illusztrálja. Fejtegeti azonban nekünk nyakra-lore jobb ügyre méltó kitartással ! Hogy a nyelvészeti alapelvekkel mily könnyen bánik, arra is kell egy pár tanulságos példát csupán »bírálatából« felmutatnom. Az Arja-ugor nyelvérintkezés korának meghatározására én abból a nálani megdöntetlenűl álló elvből indultam ki, hogy ha az árja nyelvek hatottak az ugor nyelvekre: akkor mulhatlanul hatni kellett az ugor nyelveknek is viszont az árjákra. Az elv teljesen bevált. Kimutattam, hogy az árja nyelvek minden ágában találunk több-kevesebb félreismerhetlenűl ugor eredetű szót. így a magyar szekér megvan, mint jövevény szó, a szanszkritban cakata és rakatéi (olv. szakara és szakari) alakokban szekér jelentésben ; megvan a béka bhéka alakban; túr szintén tar alakban víz és tó jelentésben, etc.; a magyar torok (vogul, osztják tur) szó átment a pamíri irán nyelvekbe hasonló jelentésben és így tovább. Most tekintve azon körülményt, bogy a hinduirodalom és irodalmi nyelv fája szinte 4000 év óta hajt, egész a mai