Századok – 1895

I. Történeti értekezések - FIÓK KÁROLY: Őstörténet és kritika. - I. közl. 818. o.

'820 FIÓK KAROLY DR. Hiszen őstörténeti nyomozásnál a nyelvtudománynak épen abban tetőzik kimondhatatlan becse, hogy vissza tud szállni olv rég elmúlt időkbe, a hova már sem feljegyzések, sem mondai hagyományok fel nem érnek. Sőt a nyelvhasonlitásnak éppen az az egyetlen tudományos módszere, hogy a ma élő, rokon nyelvekben meglevő, vagy irott emlékekben ránk maradt szóalakok egybevetésével megállapítja a szónak esetleg már elmódosult eredeti formáját, tehát az ösnyelv szavát és állapotát ágy alak, mint jelentés tekintetéhen ; azon szót. amelyből azután, mint törzsből az ágakat, lehozhatjuk a ma előttünk forgó szóalakokat és kimutathatjuk rólok, hogy az idők folyamában mily változáson mentek keresztül egyfelől külalak, másfelől belső tartalom vagy jelentés dolgában. Ha ez a dolog így áll : akkor a nyelvhasonlításnak, mely sokkal messzebb, távolabb benyúlhat, sőt egyenesen tartozik benyúlni a multak sötét sűrűjébe, módjában áll ellenőrizni a nála rendesen fiatalabb mondát, hagyományt és módjában áll ellenőrzésével megállapítani ezeknek történeti értékét, hogy úgy szóljak, a magvát. Azon igényeknek, melyeket mondáink és hagyományaink a magyarság skytba eredetére vonatkozólag egyértelemmel és szívósan formálnak, megvizsgálására, elbírálására senki nem lett volna inkább hivatva, mint éppen Hunfalvynk. Az ugor nyelvek területén való nagy jártassága, erős történeti érzéke, széles geographiai ismeretei, a tárgyán uralkodó biztos ítélete legnagyobb mértékben képesítették volna a szóban forgó nemzeti hagyományok igényeinek, ez igények alapjainak átvizsgálására és döntő ítélet mondására. Effélére azonban legkisebb hajlamot vagy kísérletet nem látunk nála ; a hol irataiban a skythákról emlékezni kénytelen, mindig megáll semmitmondó általánosságoknál, vagy egyszerűen aláírja más, e kérdésben hívatlan és Ítélésre nem jogosított birák szavait. »Herodotos tudomása szerint — mondja Ethnographiája 91. 1. — az agathyrsek, sarmaták, skythák, geták rokon népek s mindnyájan a thrákokhoz hasonlók.« E Herodotos neve alá elég helytelenül csúsztatott állításánál még felületesebb és meggondolatlanabb azon éles nyilatkozata. melyet »A Székelyek« cz. munkájában,1) ugyanezen tárgyban tesz: »Maga a hun-skythaság nem egyéb, mint históriai hóbort szüleménye . . Milyen nemzetűek voltak Her. skythái? Senkisem tudhatja, mert rólok csak tulajdonnevek maradtak fenn, de talán az árjasághoz tartoztak!« 9 68 lap.