Századok – 1895

II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Vámbéry Ármin. A magyarság keletkezése és gyarapodása. Ism. gr. Kuun Géza. 746. o.

történeti irodalom. 751 del comune e délia curia di Caffa.« Belgrano akkor, a mikor ezt irta, azon nézetben volt, bogy az Elias- és Iharcassiusféle okmány azonos, most ő is más véleményen van a jeles. Desimoni (Cornelio) kimeritő vizsgálatai nyomán. Ezen okmányok azon a török nyelven voltak irva, mely a kis tatárországi kánok udvarán divatos volt, s azon tartomány török eredetű lakóinál a mindennapi élet nyelve volt. Innen van az, bogy azon kafiai consul, ki egy görög eredetű asszonynak 60 aspro-t adott jutalmul ogarescha nyelven szerkesztett okmányok felolvasásáért, a szövegek leforditását vagy megfejtését vagy bárminemű a szövegre vonatkozó magyarázatot nem óhajtott se ő, se a tanács. Legfőbb bizonyitéka annak, hogy az Elias és Iharcassius-fé\e okmányok elején megemlitett lingva ugaresca csakugyan török-tatár, az 1387-ben kötött igen becses, a történettudomány számára szerencsésen megmaradt, latin nyelven irt, s az Elias-féle okmánynál hat évvel későbbi szerződés végén előforduló s következőkép hangzó szavakban van : et presentis instrumenti de lingua tartarica in latinam stb. E néhány szó nem szorul kommentárra. Különben ugyanezen szerződési szövegben a lingua ugaridia is előjön.«1) József kazar király a X. évszáz második felében R. Khisdai-hoz irt levelében a magyarokat is ugri-oknak nevezi.2) E kitérés befejeztével visszatérünk Vámbéry szóban forgó munkájának fennebb közölt főtartalmára, melyben az mondatik, liogy a magyar nemzet a bún időben s jelenlegi hazánkban keletkezett, még pedig ugor- és török elemek keverékéből. Árpád s magyarjai tehát a IX-dik évszáz vége felé a magyar népet itt a négy folyam menti országban már etbnikailag készen találták s benne csupáncsak a török népelemet gyarapították volna. Ez állítások közt több olyan van, mely régibb keletű s van olyan is, mely népünk legrégibb hagyományának része. Hogy a székelyek a húnok maradványai, e népnek régi közhiedelme. Attila s a húnok emléke egy udvarhelyszéki dalban e szavakban nyilvánul : »Azért, hogy én székely vagyok, minden embert nem uralok ; Attila volt az én apám, szép örökség maradt reám stb.«3

) A hun, székely, magyar ethnos folytonosságát egy háromszéki közmondás imígy fejezi ki : székely szülte a magyart!) Hogy ') L. fennemlített értekezésem 32—33 11. 2) L. Harkavy kiadásában az illető helyen. ) L. a Kriza gyűjtemény 52-dik számát a »Kriza Album«-ban. *) L. a »Kriza Album« 31-dik lapján. Egy másik ide tartozó három-