Századok – 1895

I. Történeti értekezések - ÁLDÁSY ANTAL: Az 1707. évi ónodi országgyűlés története. - III. közl. 710. o.

744 áldásy antal. szent Lukács napjára szabad királyi Pozsony városában az; egész egyházi és világi, nemesi és több említett magyarországi és hozzája tartozó részekbeli státusoknak és rendeknek közönséges országgyűlését hirdetvén, a hol magunk is jelenlévőn^ felséges erczherczog József elsőszülött fiúnk nekik jövendő királyokká s urokká koronáztatnék' stb. Ahonnét nyilván kitetszik, fennlévén épen akkoriban valóságosan az eperjesi mészárlásnak vérontó theatruma, annak rettentő s kegyetlen bóhérlásibúl, melyekre magunk is jól emlékezünk, bizonyosan tudjuk s kitanultuk az országnak abban az időben nagy szorongatásban s Ínségben lévő főfő rendei életöknek s jószágaiknak veszedelemben forgásával, minden előre lenni szokott választás nélkül Józsefnek a királyi székben erőszakos és tyrannusi kegyetlenséggel való betolását, fenntartott álokokkal lett hiti letételének semmirevalóságát, erőszakos voksolásoknak törvénytelenségét. annak felette tyrannusságának tovább is folytatását, melylyel annyi sok álnok trakták által is, nem hogy az országot előbbeni szabadságában helyreállítani ügyekezett volna, sőt inkább atyja gonosz cselekedetinek helybehagyásával maga is hason tyrannusi kegyetlenséget űzvén, az ország raboltatásitól. pusztításától s rajtavaló fenyegetésétől, melyek mind a gyalázatos tyrannusi szolgálat alá való hajtásunkra czéloztanak, vérontó fegyverének dühösködése által eddig is meg nem szűnt. Mivel pedig ezen mi országunknak még a legelső fundátora is, szent István király I-ső decretumának 4-dik részében, maga fiának, szent Imre berezegnek és következendőképen minden magyar királyoknak kiadott parancsolatiban való sententiáját e következendő szókkal jelentette ki : ,Ezekből pedig — t. i. a fejedelmekből, ország báróiból, hadi főrendekből s nemesekből — senkit szolgálatra ne kényszeríts vagy szolgának ne nevezz stb. Ha szelid erkölcsű leszesz, királynak mondattatol és a király fiának és szerettetni fogsz minden vitézlő rendektől ; ha pedig haragos, kevély, irigy és békételen lészesz és a grófokon és fejedelmeken nyakaskodó, kétségkívül a vitézlő rendnek erőssége a királyi méltóságnak megtompulására és csökönésére válik, és idegeneknek adják a te országodat.' Mely sententiát a megholt Leopold császár is, az ország több úrrendeinek és státusoknak nyakokra ülésével és a szabad nemzetnek yalázatos szolgálat és jobbágyi sors alá való hajtásával magára hárította; József is nem királyi guberniumbeli, hanem valósággal tyrannusi successiót, minthogy nem választatott, hanem az atyjától erőszakosan belétaszítatott, követelhet méltán magának. Minekokáért ezen mi mindnyájunk közönséges akaratjával végezett s megerősített artikulusunkkal magunkat említett első