Századok – 1895
I. Történeti értekezések - ÁLDÁSY ANTAL: Az 1707. évi ónodi országgyűlés története. - III. közl. 710. o.
728 áldásy antal. bogy küldjék el a fejedelemhez, hozzátévén még azt is. hogy »lia csak precise vármegyénk fogja küldeni, bogy egy vármegyének instantiáját — kivált ennek a mi legkisebbikünknek — elvetődik.«1) Ezért tehát javasolta, hogy Turócz megye közölje azt a többi szomszédos megyékkel is. Azonnal tollat fogott, s a megirandó kisérő levélhez néhány pontot fogalmazván a vármegye jegyzőjének adta azon utasítással, hogy azok alapján a levelet irja meg. A levél elkészült s a január 31-i gyűlésen, annak megnyilta előtt Okolicsányinak, Rakovszkynak, Páter administratornak és többeknek megmutatta. Rakovszky a fogalmazványban több javítást tett, a megyei jegyző ezt újból leirván, a vármegyéknek elküldetett.2) Midőn pedig hire járt, liogy Rákóczi e körlevél fölött a vármegyére megharagudott, a vármegye egyik közelebbi gyűlésén némelyek azon indítványt tették, hogy jó lenne Rákóczi neheztelését a megyére valami úton-módon megengesztelni. De Rakovszky ellenezte ezt, mondván, hogy »senkinek ezért nem kell félni, asserálván, hogy ország törvényin fundáltatott volna.«8) Ugylátszik azonban, hogy minél inkább közeledett az ónodi gyűlés ideje, Rakovszky annál kényelmetlenebbül érezte magát. Nyomta a lelkiismeretét a dolog, s azért a május 12-i gyűlésen, közvetlen, mielőtt a rendek az ónodi gyűlésre indultak, egy határozatot olvastatott fel a jegyző által, oly formán tüntetve föl a dolgot, mintha e határozat a megye jegyzőjének indítványa lett volna.4) E határozat lényege az volt. hogy az említett körlevél »egész vármegyénk dolga és munkája«5 ) A rendek azonban, alig hogy a jegyző e határozatot olvasni kezdte, ellent mondtak, ügy, hogy a határozat felolvasását abban kellett hagyni. Azonban a gyűlés végén, midőn a rendek nagy része már eltávozott volt, az alispán a határozatot újból felolvastatta, azt expediáltatta és miután a megye pecsétje nála volt, meg is pecsételte, vagy pecsételtette.6 ) E határozatra támaszkodva merte azután Okolicsányi Kristóf -— mint a jegyzőkönyv mondja — a megye eljárását 9 I. li. 120 — 125. old. s) » . . mintha ő éppen semmit sem tudott és soha nem hallott volna felőle . .« mondja a turóczi jegyzőkönyv. 3) így-9 Egyez ezzel a bártfai naplónak fönnidézett passusa »azon megöletett (t. i. Rakovszky) concipiálta az írásokat, de notariusa vármegyének irta.« i. h. 147. old. B) »Mintha nótárius concipiálta volna.« i. h. 6) Turóczmegyei jegyzőkönyv az i. h. Alkalmasint elfogadottnak is. jelentette ki a határozatot, ámbár erről a jegyzőkönyv mit sem szól.
