Századok – 1895

II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Strakosch-Grassmann. Geschichte der Deutschen in Oesterreich-Ungarn. I. Band. Ism. H. J. 65. o.

66 történeti irodalom. mai monarchia határait átlépték, más vidékeken játszódott le. többen csak mintegy fiatalságukat töltötték itt, hosszabb, rövidebb ittlét után elhagyták vidékeinket és Italiában, Franczia-. Spanyolországban, sőt Afrikában élték történeti életük értékesebb részét. Erre pedig már nem terjedhet a szerző figyelme, a határon tül legtöbbször kénytelen elvágni elbeszélése fonalát, akkor, mikor azoknak a népeknek igazán érdekes sorsa kezdődik s a mikor sokkal többet is tudunk róluk mint előbb. Másrészt annak a nagy drámának sem hatolunk egészen a mélyébe, mely épen a mi tájainkon játszódik le : a rómaiak és a germán népek mérkőzését sem érthetjük meg teljesen. Csak az egyik fél, a germánok állhatnak teljes világításban előttünk, ellenben a római erőnek vagy gyöngeségnek csak lokális tüneteit szemlélhetjük ; csak azokat az állapotokat állíthatja az író szemünk elé, melyek itt a nagy birodalom szélén, legtöbbször távoli okok eredményei gyanánt jelenkeznek. Tehát ebben a tekintetben is nem egy egészet, de egy nagy világbirodalom történetéből csak kis elvágott darabot kapunk s itt ismét az olvasó kénytelen saját tudomásából kipótolni a nagyobbik részt s ha ezt nem bírja, ismét hiányt fog érezni. De e bajokon az író nem segíthetett, mert a munka terve megkötötte. Más dologban már nem az ő szűk terve a kellemetlen érzések okozója, de a kűtfők elégtelensége, a miért a szerző ismét nem tehet. Ez az elégtelenség akkor legbántóbb, a mikor a germán népek vándorlása korában a sok érkező népnek, a római területre betelepített germán csoportoknak, s a fölváltva egymás területét meghódító kisebb nagyobb germán, alán, hun, szláv, stb. fejedelmeknek és népeknek a lakóhelyeit szeretnők tudni. Ezeket legtöbbször csak nagyon hozzávetőleg lehet megállapítani s így olyfajta ennek az egész vidéknek a benyomása képzelmiinkben néhány századon át, mintha egymás fölött számtalan egymásba nyúló kisebb nagyobb pókháló zűrzavarát látnók, melyeknek lakóiról, soha se lehet tudni, hogy egy adott időpontban hogy lehetnek meg ugyanazon a területen. Sőt azokra az időkre nézve sem birjuk históriai érzékünket kielégíteni, a mikor megállapodott birodalmak léteznek vidékeinken ; mert sem a határaikat, sem e birodalmak székhelyeit, sem a birodalmakat lakó népek egymás mellettiségét nem tudjuk, pedig ily alaposabb ismeretek nélkül, a gótok, gepidák, vandalok, herulok, skirek, s avarok országai majdnem ködképes mesebeli országok benyomását teszik képzeletünkre.