Századok – 1895

I. Történeti értekezések - KROPF LAJOS: Anna királyné; II. Ulászló neje. 689. o.

•594 kropf lajos. is«, küldjön a maga nevében is követet, ki Capellóval együt tesen VII. Henrik közreműködését a keresztény ügy védelmére megnyerje. Ha a franczia király ebbe beleegyezik, úgy Capello a legnagyobb sietséggel utazzék Angliába és tolmácsolja a köztársaság örömét és adja át szerencsekívánatait a király fiának, Arthur walesi berezegnek a spanyol infantával (arragoni Katalinnal) történt egybekelése alkalmával. Továbbá ecseteljék VII. Henrik előtt a nagy veszélyt, mely török részről a keresztény vallást fenyegeti és a franczia követ támogatásával beszélje rá az angol királyt, liogy csatlakozzék egy nagyobbszabású expediczióhoz, mely jövő tavaszra (1502.) van tervezve a közös ellenség ellen, ki készen áll hallatlan erővel a háborút tengeren és szárazföldön megindítani. Ha pedig a franczia király nem adná beleegyezését, vagy pedig hajlandónak mutatkoznék az ügyet halogatni, úgy Capello induljon cl egyedül halasztás nélkül. Ha pedig útközben találkoznék Burgundia főherczegéveb <ki csak az imént jegyezte el XII. Lajos legidősebb leányát, Claude- ot), jelentkezzék nála, mutassa meg neki megbízó levelét és amennyire tanácsosnak véli, említse neki a keresztény expediczió ügyét. Capello már újév napján (1502.) Angliából ír és levele a másokkal együtt, melyeket január 20-dikáig intézett köztársaságához, a tanács február 18-diki ülésében lett tárgyalva.' A szenátus megdöbbenéssel látja, hogy a követ túllépte a neki adott fölhatalmazás határait és eljárása több tekintetben homlokegyenest ellenkezik az ügy és az időpont kívánalmaival. A szenátus ezért nem tud eléggé kifejezést adni rosszalásának és leírni azon kellemetlen hatást, melyet a követ levelei bennük előidéztek. Úgy látják, liogy a követ ellenezte azt. hogy' az angol király pénzsegélyt küldjön a pápának s hogy a követ oly szavakkal élt, melyek merően ellenkeznek azon tisztelettel, melyet a köztársaság a szent atya iránt táplál. Azt is látják leveleiből, hogy a császárról is kevesebb elővigyázattal és mérséklettel nyilatkozott, mintsem követi állásához illett volna. Megbízó levelében ilyesféle utasítás nincs. A szenátus nem tudja mire magyarázni eljárását, mert éppen utolsó levelében