Századok – 1895

III. Tárcza - Állandó rovatok - Vegyes közlések - 679. o.

682 tárcza. — GR. ZICHY JENŐ, ki lelkesülten és csüggedetlenül folytatja kíséretével útját maga elé tűzött czélja érdekében, május 14-én Bokharából Szilágyi Sándorhoz levelet intézett, melyben kutasainak egyes részleteiről tudósítja s a többek között ezeket írja : »Ide érkeztünk tehát, mert Geiger Willi. »Ostiranische Cultur«jában egy »Hunu« nevű törzset említ, mely a mappán is fel van tűntetve, ez és Samarkand mellett van Mazar tág. Ezen indiciumok után indultunk és egy csendes : negativ resultatummal vagyunk gazdagabbak ! A milyen érdekes a Kaukázus, melyben lépten-nyomon magyar vonatkozású emlékekre akad a kutató, ép oly absolute meddőnek mondható az itteni kutatás! A »Hunu« törzsnek itt semmi nyoma sincsen, sem az Emir közegei, sem a muszka kormány ágensei mit sem tudnak ilyesről ! »Mazar« ral pedig már épen felültünk — Mazar annyit jelent mint temető ! Itt van Bokhara mellett 25 werstre Konjoü-Mazar=kicsiny temető, itt 65 werstre Mazar i Scherif—iényes temető és ott van Samarkand alatt (holnap vagy hétfőn látogatandjuk meg) Mazar íág/i=magas temetkezési hely ! Ez az egész . . . Rettenetes egy útat kellett végeznünk, hogy ezen resultatumra juthassunk — 3 nap és éjjel mindvégig a sivatagon keresztül kellett utaznunk 52—57 fok melegben ... és félve gondolunk arra, hogy ezt a rémitő útat vagy 8 —10 nap múlva megint meg kell majd tennünk. Holnapután fogad Kerimében az Emir ottani nyaralójában, onnét a közeli Samarkandba rándulunk és onnét 4—5 napi tartózkodás után indulunk vissza a Káspi tengerhez, melytől 13 70 werstnyire vagyunk, azaz 370 wersttel tovább mint a khinai határtól. Szép kis útat tettünk, de most megyünk, elérvén útunk legtávolibb pontját, már csak visszafelé, a Káspin átkelve megyünk a Daghestánba, ott a Kaukázus Derbend felé eső * részébe: Bottlik, Dargó, Hunib, Hunság, Derbend, ott előre is tudom, hogy kutatásaink eredményteljesebbek lesznek, mint itt e rémséges sivatagok közepette. Zicliy Jenő. — A MILLENÁRIS EMLÉKOSZLOPOK. Juuiusi füzetünkben megemlékeztünk arról, hogy a hét milleniumi emlékoszlop helye meg van állapítva. A szobrok felállítási helyének nemcsak megválasztása s megállapítása körül kiváló érdeme van Thaly Kálmán alelnökünknek, kinek fáradságot nem ismerő s tapintatos eljárásáért a ministerelnök gróf Bánffy Dezső a következő meleg hangú köszönő levelet intézte : Nagyságos Úr ! Amikor folyó évi márczius hó 24-én 854. sz. alatt kelt levelemben t. képviselő urat volt szerencsém arra felkérni, hogy. a honalapítás emlékére az ország hét pontján, t. képviselő úr kezdeményezésére országos határozat folytán felállítandó emlékoszlopok helyének pontos kijelölésében s az arra vonatkozó további tárgyalásokban tevékeny részt venni s bő tapasztalataival ezen ügy sikeres megoldásában közreműködni méltóztassék, tettem ezt abban a meggyőződésben, hogy t. képviselő úr, mint minden hazafias ügynek fáradhatatlan és önzetlen munkása, széleskörű ismereteivel és bő tudásával kész lesz a közérdekű ügyben eljárni és annak legjobb sikerét biztosítani. Kiváló örömömre szolgált most újabban is meggyőződhetnem arról, hogy azt a feladatot, melyet a millenáris emlékoszlopok helyének tüzetes megállapítása érdekében .szíves volt elvállalni, hivatottabb és buzgóbb kezekre nem is bízhattam volna ; örömmel értesültem róla, hogy t. kép-