Századok – 1895

III. Tárcza - Állandó rovatok - Folyóiratok szemléje 674. o.

tárcza. 675 felvett tárgyról érdekes és nagy részben egészen új képet tár fel. Márki Sándor »Aradvármegye őstermeléséről értekezik az erdélyi fejedelmek korában«, érdekes áttekintést adva egy rendkivül zaklatott terület gazdasági viszonyairól. Thallóczy néhány nagybecsű adatot közöl a magyar pénzügyi kezelés történetéhez 1360—1560 közt. Az »Adatok« közt 18 rendkívül fontos okirat van közölve a hazai gazdaság minden szakából. Ez a folyóirat a maga elé tűzött feladatnak emberül megfelel. Hazánk földmivelő ország, s liogy gazdaságunknak is meg van a maga története annak tudatára későn jutottunk. De éppen azokkal a nagy szolgálatokkal, melyeket a folyóirat tesz, matatja ki, mely nagy szükség volna egy gazdaságtörténelmi okmánytárra. — A »MAGYAR KÖNYVSZEMLE«, a Nemzeti Muzeum könyvtárának közlönye, Schönherr Gyula szerkesztésében évnegyedes folyóirattá változott át. Az első czikk Jankovics Bélától van, ki párhuzamot von a hazai s külföldi nevezetesebb könyvtárak közt s a muzeumi könyvtárnak nemzeti könyvtárrá kibővitését inditványozza. Dézsi, Bogáti Fazekas életét s működését ismerteti, s Illess y a Nádor Codex kiadásának történetével ismertet meg. A zárai tartományi levéltárt Deli Balázs ismerteti. Figyelem van e füzetben fordítva könyvtári és könyvészeti mozgalmakra s mint melléklet van közölve Szinnyei összeállítása Hírlapirodalmunkról a folyó év kezdetén. A Il-ik füzetben Thallóczy Lajos Brebíri Subies Mladen bán és Guillelmo Varignana czikkében, utóbbinak 1496-ban nyomtatásban megjelent Secreta sublimia medicinae művének 1444-ből keltezett kéziratát ismerteti. Zolnai Gyula a Batthyány misekönyv magyar naptára és lapszéli jegyzeteiről szól. Dézsi befejezi Bogáti Fazekas életéről írt czikkét. Ferenczi Zoltán a marburgi könyvtár állványrendszerével, Desiderius a berlini kir. hönyvtár szakrendszerével ismertet meg. Szakirodalmi rovata a jslesebb bibliográfiái munkákat ismerteti. — A TURUL a magyar heraldikai és genealógiai társaság közlönye Fejérpataky László szerkesztésében évenként négyszer jelenik meg. A folyó évi első füzetet Báró Radvánszky Béla meleg hangon tartott emlékbeszéde nyitja meg, Nagy Imre a társulat nagyérdemű másodelnöke felett. Thallóczy Lajos Bosnyák nemzedékrendi tanulmányai nehéz feladatot oldottak meg, mert erre vonatkozólag nem sok megbízható történelmi adat maradt fenn. A Kotromán és Anjou családok vérségi összeköttetéseit tárgyalja s néhány igen érdekes genealógiai problémát old meg. Komáromy András a boros-jenei Tisza család őseiről levéltári kutatások alapján, egy a hódoltság közelében lakó nemes család szereplését és viszontagságos történetét vázolja tanulságosan és érdekesen. Petrovay György a Komlóssy-család történetét irja le 1344-en