Századok – 1895

I. Történeti értekezések - ÁLDÁSY ANTAL: Az 1707. évi ónodi országgyűlés története. - II. közl. 619. o.

AZ 1707. ÉVI ÓNODI ORSZÁGGYŰLÉS TÖRTÉNETE. A m. t. akadémia által Vitéz-díjjal jutalmazott pályamunka. MÁSODIK KÖZLEMÉNY. II. A nagy-szombati békealku megszakadása képezi az elhatározó fordulópontot Rákóczi harczaiban. Mindeddig meg volt még a remény, bogy a háborút békés uton fejezhetik be, a mi által oly eredményt érnek el, mely mindkét félre egyaránt kielégítő lesz, most ezen remény is megszűnt. Belátta a nemzet, liogy a bécsi udvar magatartása minden békés úton való egyezkedést lehetetlenné tesz. Makacsságában a nemzet kívánalmaival szemben, maga adta a fegyvert a nemzet kezébe, kényszerítve azt, liogy a hazája ügyéért elkezdett harczot tovább folytassa. Nem szándékom e helyt a békealku megszakadására bővebben kiterjeszkedni. Hiszen nem is ez a jelen munka czélja, föladata. Egy más, erre liivatottabb kéz már megírta ezen alkudozások történetét.1

) Csak reprodukeziója lenne művének, lia e helyt e tárgyról szólni akarnánk, s szerfelett lioszszúra nyújtaná e munkát. Nem terjeszkedem ki a békealku megkezdésére s annak első phasisaira sem, mert tulajdonkép csak arról akarok szólani, liogy miért szakadtak meg a tárgyalások ? A válasz e kérdésre nagyon könnyű, A bécsi udvar makacs álláspontja volt ez, melyet a Rákóczi által előterjesztett kívánalmakkal, különösen azoknak Erdélyre vonatkozó pontjával szemben elfoglalt, A nagy-szombati tárgyalások substratumát képező békepontok ismeretesek, úgyszintén a bécsi udvar részéről rájuk adott válasz.2

) Legfontosabb e pontok között az Erdélyre J) Thaly, A székesi gróf Bercsényi család. III. 623 — 802 1. 9 Kiadva Szalaynál a VI. kötetben.