Századok – 1895

I. Történeti értekezések - WERTNER MÓR: A Güssingiek - I. közl. 42. o.

56 DR. AVERTNER MÓR. seget. Mégis volt ennek a hatása ; ló és lovas egyre-másra hullott s Landenberg legott felismerte, mikép ilyetén viszonyok közt gondolni se lehet eredményes védekezésre ; adjon most tanácsot, a ki tud. Puchheim, Magnpurch s egyéb osztrák ós morva lovagok felismerve a kétségbeesett helyzetüket, Romsvag lovag ajánla­tára azt tanácsolták, hogy küldjenek Ivánhoz egy nyilast, kérjenek tőle rövid időre tartó fegyverszünetet s hivják fel a magyarokat karddal való mérkőzésre ; ez meg is történt ; Iván azonban nem állott rá a követelésekre s a békekövet abban a pillanatban nyíl által találva holtan rogyott össze. De erre már Landenberg a svábok szorítására Telles­brunni Bernokl lovagot szóllította fel, hogy Ivánnal még egyszer bocsátkozzék tárgyalásokba. Bernold, alsó-ausztriai földbirtokos létére mindenesetre ismerhette Ivánt elég jól, belátva a tár­gyalás eredménytelenségét — vonakodott a rá bizott küldetést teljesíteni s az osztrák hadnak nem maradt egyéb bátra, mint, hogy az ellenségnek feltétlenül megadja magát. Az egész tábor Iván kezébe jutott; az előkelő foglyokat a maga és testvérei rész re tartotta vissza, a többieket pedig tisztjeinek engedte át. Hornecki szavai szerint ez volt a leggyőzedelmesebb csata, melyet a magyarok a németek ellen valaha vívtak. Albrecht e szerencsétlen kimenetelű expedíció hírére hamburgi parancsnokát, Täufers Hugót megbízta, hogy Ivánnal az elfogottak ügyében tárgyaljon. — Taufersnek sikerűit Ivánt az Albrechttel Bécsújhelytt leendő összejövetelre rávennie s ezen határozták el, hogy Iván a szegény foglyokat ingyen. i a gazdagokat ellenben a tőlük fizetendő váltságdíj árán bocsátja szabadon. Albrecht továbbá esküvel igérte meg, miként Ivánt nemcsak a magyar király, hanem a német birodalom kivéte­lével — valamennyi ellenségével szemben ótalmába veszi ; Ivánnak pedig késznek kellett nyilatkoznia, hogy az általa oko­zott károkat megtéríti s a berczeget szükség esetén 1000 ember­rel segítendi. — Az utóbbi megállapodással Iván nyilvánvalóan megszegte hűségesküjét Lászlóval szemben. László erre azzal válaszolt, hogy Miklóst (aki 1285. junius 16-án még nádor volt) nádori méltóságától megfosztotta s Aba nb. Buken fiát Mokjánt tette meg helyébe ;*) de — lia egy osztrák krónikás2) adatának hitelt adhatunk — még tovább is ment : Iván ellen hadjáratot vezetett. Ez valószínűleg az erős Szt.-Vidbe vonult meg s bezárkózott itt ; midőn pedig német 0 Fejér V. 3. 333. október 13. s) Pertz IX. 810.

Next

/
Oldalképek
Tartalom