Századok – 1895

III. Tárcza - Állandó rovatok - Vegyes közlések - 581. o.

582 TÁRCZA. értelmében három évenként adunk ki: az utolsó 1892-ben jelent meg, társulatunk 25 éves jubileuma alkalmából. Jelen füzet tartalmát teszik a folyó évi közgyűlés tárgyai, az alapszabályok és a névkönyv. A folyó évi névkönyvet egy uj rovattal gazdagítottuk : az utolsó bárom évben elhalt tagjaink nekrológjával, melynek összeállítására id. Szinnyei József tagtársunkat voltunk szerencsések megnyerni, ki azt rendkívüli gonddal és szorgalommal írta meg s munkája már egész biographiai évkönyvvé nőtte ki magát ; ilyen módon sikerült elhunyt tagtársaink emlékét megörökíteni s egyszersmind az irodalom és műtörténet írónak a jövőre érdekes forrásmunkával szolgálni. — A TELEKI-CODEX már elkészült. A nyári idő bekövetkezése miatt azonban csak őszszel fog szétküldetni. Két igen diszes kiállítású vaskos kötet, mely a mohácsi vész előtti okmányokat foglalja magában. Ara a két kötetnek 9 frt. Teleki Mihály levelezését Gergely Samu készíti sajtó alá s remélhetőleg már a közelebbi évben nyomdába fog adatni. Egyike lesz a XVII-ik század legbecsesebb történeti forrásainak, mely az Apafi-korszakot igaz történeti világításban fogja bemutatni s élő czáfolata lesz a Bethlen Miklós és Gserey-féle alaptalan és igaztalan pletykáknak. — FOLYÓ ÉVI TRENCSÉNI KIRÁNDULÁSUNKRA tagtársaink közül már többen jelentkeztek, ugy mint : Be'kefi Kémig, Berzeviczy Egyed, Feszt Aladár, Gyurinka Antal, Lehoczkg Tivadar, Veress Endre s helybeli vál. tagtársaink közül még számosabban. Elnökeink közül gróf Telekg Géza és Thalg Kálmán fogják a kirándulást vezetni, melynek kétségtelenül fényes eredménye lesz, miután a levéltárak tulajdonosai közül már eddigelé is többen megígérték, hogy a kutatást levéltáraikban megengedik. — GRÓF KÚUN GÉZÁT a leydeni egyetem febr. 16-án tartott senatusi ülésében a sémi nyelvek tiszteletbeli tudorává választotta meg. Köszönetében kifejezést adott annak, liogy különösen kedvesen vette ezen kitüntetést amaz intézettől, a melylyel az erdélyi protestáns magyarok évszázadon át, különösen a XVII. században a legbensőbb összeköttetésben állottak ; tanulmányaikat sokan ott végezték. Azon összeköttetésre vonatkozólag, melyet gr. Kúun Géza köszönőlevelében említ, megjegyezzük, hogy Bethlen Miklós kanczellár Leydenben a többi közt Gorius előadásait is hallgatta. Mikor pedig az oxfordi egyetem a leydenihez fordult azon kéréssel, hogy egy jeles orientálistát küldjenek nekik, ki a »Bodleana« keleti kézirattárt rendezze és catalogizálja, egy jeles fiatal erdélyi magyart, TJryt küldte, a ki az első catalógust készítette. Ez a benső összeköttetés továbbá nem szorítkozott egyedül a leydeni egyetemre, hanem kiterjedt a legtöbb holland egyetemre is. így tudjuk, hogy Leusden, utrechti nagyhírű egyetemi