Századok – 1895

II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Érdujhelyi Menyhért. Ujvidék története. Ism. Dr. Thim József. 566. o.

TÖRTÉNETI IRODALOM. TTjvidék története. Irta Erdujhelyi Menyhért. Kiadja Újvidék szab. kir. város közönsége. TTjvidék, 1894. 455 oldal. Erdujhelyi eddig is már feltűnt alapos értekezései által ; igazi nevet azonban csak most szerzett Újvidék monographiájának megírásával. Délmagyarország alföldi városainak történetét megírni nehéz feladat. Nálunk a levéltárak anyaga legfeljebb a XVIII. századig terjed, azontúl a múltba csak idegen levéltárak és forrásmunkák utján lehet visszatekinteni. Bármely alföldi város monographiájának megírása töretlen utra vezet ; fáradsággal, verejtékkel kell beszerezni^ az anyagot, s csak ezután lehet szó a feldolgozásról. Erdujhelyi kutatott az országos, a bécsi csász. és kir. hadi. a közös pénzügyministerium, Bács-Bodrogmegye, Újvidék, a kalocsai érseki, az újvidéki kath. hitközségi, a karlóczai pátriárkái, az újvidéki püspöki és egyházközségi levéltárakban ; átnézte az egyetemi könyvtár kéziratait és számos magángyűjteményt. E mellett a szerző a magyar anyanyelven kivül birja a német, latin és szerb-horvát nyelvet, szóval nagy apparatusa feljogosította arra, hogy tudatában is legyen érdemeinek. Kiváló figyelmet fordít a szerbek múltjára, és mindent oknyomozókig ad elő. Újvidék városa praehistorikus leletekben szegény. A barbárok és rómaiak ittléte is elég homályos. A rómaiaknak nevezett sánczok eredete is vitás kérdés még ; szerző a barbárok művének tartja, a mi valószínű is. Az Újvidékkel szemközt fekvő Péterváradhoz egészen közel terült el Cusum római erőd s így valószínű, hogy Újvidék jelenlegi helye többékevésbbé ennek hatalmi körébe esett, sőt Rohonyi Gyula azt hiszi, hogy itt a Villa Pistrensis fekhetett. A római-jazyg uralom után a hunok és gepidák, később a szlávok és avarok következtek. A bolgár birodalom szerinte csak a Dunáig terjedt és Bácskába nem, és nem ad hitelt a névtelen ellenkező állításának.