Századok – 1895

I. Történeti értekezések - ÁLDÁSY ANTAL: Az 1707. évi ónodi országgyűlés története. - I. közl. 546. o.

560 ÁLDÁSY ANTAL. Kolosvári Márton bizattak meg, bogy az erdélyi szövetség ügyét az ónodi gyűlés elé terjesszék.1) Mindezen események nem kerülték ki természetesen a bécsi udvar figyelmét. Ha eddig azon reményben ringatta magát, liogy Rákóczit a béke megkötésére szép szerével rábír­hatja, be kellett most látnia, liogy ezen reményében alaposan csalódott. Beláthatta, hogy Rákóczit sem fenyegetések, sem szép szó által rá nem bírhatja, liogy hazája ügyét feláldozza. Az ónodi gyűlés kihirdetése volt a békealkudozások befejezté­nek zárpontja, A bécsi udvar a dolgok folyását gátolni nem birta, de szükségét érezte annak, hogy valami uton-módon ebbeli tehetetlenségének kifejezést adjon. Február 3-án jelent meg Rákóczi kiáltványa, melyben a császár-pártiakat elpárto­lásra szólítja fel. Elég későn, ápril 12-én kelt József császár tiltakozó körlevele, melyben előszámlálta a béke helyreállítá­sára czélzott törekvéseket, melyek eredménytelenségét Rákóczi-és híveinek tulajdonítá, kik szerinte a háború által csak saját javukat keresték. Egyúttal eltiltja a megjelenést mindenkinek a Rákóczi által hirdetett gyűlésen, mint a melyen hir szerint a királyi tekintély ellen összeesküvést készülnek szőni. Állha­tatosságra hivja fel híveit, a felkelőknek amnestiát igér, inig a meg nem térőket felségsértőknek nyilvánítja, s ellenük a törvényes eljárás megindítását helyezi kilátásba. Az ónodi gyűlés végzéseinek pedig már eleve ellentmond, s azokat mint törvényteleneket semmiseknek nyilvánítja, Rákóczi az erdélyi gyűlés berekesztése után csakhamar elhagyta Maros-Vásárhelyt s Radnótra ment. Rövid tartózko­dás után Kolozsváron. Somlyón keresztül folytatta útját Ónod felé. megnyitandó a gyűlést, melyet április 6-án kelt levelével május 16-ra halasztott volt el.2) Megkísértettem a fentebbiekben előadni a franczia-magyar érintkezéseket 1705-től kezdve. Láttuk, liogy a franczia szö­vetség megkötése — XIV. Lajos kijelentése szerint — mind­addig nem válik lehetségessé, míg a magyar rendek idegen uralkodó alattvalóinak lenni meg nem szűntek. E feltétel tel­jesítéséhez kötötte XIV. Lajos a szövetség megkötését. Tudjuk, liogy ugyanaz időben, midőn Lajos e feltételeket szabta, sza­kadtak meg a nagy-szombati békealkudozások, mely körülmény megmutatta a nemzetnek, hogy sérelmei orvoslását a bécsi udvarral békés úton el nem intézheti. Folytatni kellett tehát a megkezdett liarczot, melyben szövetségesre szükségük volt, 9 Szalay VI. 405—408. Horváth VI. 471 —472. oldal. -) E levél Kollinovicsnál, Fulerum comment.

Next

/
Oldalképek
Tartalom