Századok – 1895
I. Történeti értekezések - ÁLDÁSY ANTAL: Az 1707. évi ónodi országgyűlés története. - I. közl. 546. o.
548 ALDÁSY ANTAL. eddig lefoglalva tartá, a háború folytatásától el ne álljon:Midőn követe, Desalleurs marquis őt a békealkudozásokról tudósítá, gondja volt arra, liogy Rákóczit magának lekötelezze és igy a háború folytatására inkább rábírja. Titkárja, Chamilïardi 1705. május 19-én Yetésyhez, Rákóczi követéhez intézett levelében tudósítá azt, liogy Lajos indíttatva érezte magát azon hír által, hogy Rákóczi a császárral az általános béke előtt egyezkedni nem szándékozik, a havi 10,000 tallér hadi segélyt 50,000 livres-re fölemelni.1) A franczia király e segélyét Rákóczi julius 8-án kelt levelében köszönte meg, melyben, egyúttal hiztosítá a királyt, hogy a békülés a bécsi udvarral nincsen szándékában. Hogy a rendeket mégis országgyűlésre Szécsényhez hívta össze, ez csak azért történt, mert a bécsi udvarnál beállott békés hangulat következtében előállott körülmények őt erre kényszeriték. Meg kell, liogy hallgassa a rendek véleményét és nézeteit a béke ügyében, de egyúttal biztosítja a királyt, liogy vigasztalhatatlan lenne, ha a gyűlés az ő szándékaival ellenkező határozatot hozna.2 ) Még jobban kifejté ezt követéhez, Yetésyhez intézett julius 29-ki levelében, hogy ő ugyan nem vár hasznot az alkudozásokból, de miután ő Magyarországnak vezére és nem ura, ha az országnak tetszik békét kötni, ő azt meg nem akadályozhatja, jóllehet a maga részéről soha sem fogja tanácsolni azt, »hogy csalárd ellenségének hitelt adjon.«8 ) Egyébiránt Rákóczi azt hitte és ezen nézetét Yetésyvel is közölte, hogy a béke ügye tisztán csak az idő,, illetve a megkezdett hadműveletek kimenetelétől függ, mert mint mondá »ha az ellenség szerencsés lesz, felfuvalkodott szokása szerént az addig tett igéretitül is eltávozik, hogyha penig fegyverünknek isten szerencsét ad, bizonyos lehet benne az elector, hogy ezen nemzet nemcsak az békeséget rejiciálni fogja, de még a király választásról és interregnumról kérdést fog tenni.«4) A rendek gyűlését Rákóczi kénytelen volt nemcsak azon okból összehívni, hogy véleményöket meghallgassa, hanem azért is, mint ő maga említi ezen levelében, mert a vármegyék az angol és holland közbenjárást a békealkuban elfogadták, jóllehet azon kikötéssel, hogy a svéd, és porosz királyok is foglaltassanak be a jótállók közé. Ámde a gyűlés összehívását 9 A levél Fiedlernél : Aktenstücke zur Gesch. Fr. Rákóczi II. I. 281. old» 9 Fiedlernél II. 452—453. old. 9 Fiedler I. 282. 9 Ugyanott 283.
