Századok – 1895

I. Történeti értekezések - RÁTH GYÖRGY: Két kassai plébános a XVI. században. - V. bef. közl. 441. o.

KÉT KASSAI TLÉBÁNOS A XVI. SZÁZADBAN. 451 '• maradnak saját hitvallásuk mellett, melynek vidékükön való követését Ferdinánd és Miksa császárok megengedték, melyet továbbá Oláh és Verancsics esztergomi érsekek megerősítettek.1

) Habár ekként Kratzernek imént vázolt előéletéből és szepesi éleményeiből világosan kitűnik, hogy ő Gogreffel ugyanazon vallási árnyalathoz tartozik : emez, valamint többi lelkész társaival nem tudott megférni, úgy az új jövevénnyel is rövid idő alatt összeütközésbe jött. Némely aprólékos hittani kérdésekre nézve köztük nézeteltérések merültek fel, melyek botrányos veszekedéssé fajultak. Rueber a vitakérdéseket oly fontosaknak tartotta, hogy azok felől a rostocki egyetem véleményét kérte ki. A megkeresett főiskola theologiai fakultása 1582-iki julius 22-kén kelt válaszában sajnálatát fejezi ki a szükségtelen és bosszantó czivakodás miatt, mely a két nagytehetségű féríiú között oly elkeseredéssel folyt, hogy az egyik a másikat Írásban és nyilvános prédikácziókban súlyos vádakkal terhelte. Ilykép magas hivatalukat lealacsonyították s híveik szíveit elszomorították ; ellenben az igaz vallás ellenségeinek, a pápisták kálvinisták és arianusoknak különös örvendezésre szolgáltattak, okot. Helyesli tehát a fakultás Rueber buzgóságát, melylyel az ellenfelek kibékítésére törekedett és a vitás tételek iránt megbízható szakférfiak Ítéletét kívánta megtudni. Remélik : a két lelkész el fogja fogadni a keresztény utasítást, és a békét maguk keresendik annál is inkább, mert ők, mint vitairataikból kitűnik, a keresztény hit alapágazatai tekintetében egyetértenek és csupán egyes szólásmódok iránt perlekednek. Ezekre vonatkozólag a rostockiak levelükhöz külön indokolt véleményt csatolnak és szükségesnek jelzik, hogy az ellenfelek magukat ahhoz tartsák, többé egymással sem prédikácziókban, sem írásban, vagy magánbeszédben ne vitatkozzanak, hanem hivatásukban teljes alázatossággal, szelídséggel és türelemmel békés egyetértésben járjanak el. Gogreffet illetőleg különösen kifogásolják ellenvetéseinek túlzott voltát és vádaskodásának nagy részben alaptalanságát. G utoljára társára jóformán mindent ráfogott, a mi a szentírásban az istentelen, hamis és hűtlen tanítókról mondatik, holott emennek védekezése alapjában az ágostai hitvallással és Luther tanával megegyez. ') »Georgii Molleri Parochi Leutschoviensis et XXIV. Regal. Oppidor". Senioris Matricula seu Diarium, ex Enotatis Rerum memorabilium in Scepusio ab anno 1532—1584.« czímű, 2331./Fol. számú kézirat a nemzeti Muzeum könyvtárában (476—479 11.). V. ö. Ribini, Memorabilia augustanae confessionis I. 269—271 1. és Genersich, Merkwürdigkeiten der kön. Freistadt Késmárk. II. 118. 1.