Századok – 1895

I. Történeti értekezések - RÁTH GYÖRGY: Két kassai plébános a XVI. században. - V. bef. közl. 441. o.

448 RÁTII GYÖRGY. heimer Kristóf a tulajdonukat képező szomszédos Hernals községbe, a honnan végre nejével együtt a rendelkezésére bocsátott kocsin augusztus 22-kén Magyarország felé útnak indulhatott. Rendeltetési helyére, Kassára szeptember 5-kén érkezett meg minden baj nélkül. A bécsi püspök merénylete átalános feltűnést keltett, és a protestáns körök, nevezetesen a stájer delegátusok a történteket élénk érdeklődéssel kisérték. Tanúsítja ezt a stájer rendek titkárának Hirsch Gáspárnak már augusztus 22-kén Leyser Polikarphoz intézett levele, melyben a fogoly szerencsés menekülését neki tudtára adja és immár szükségtelennek jelzi, hogy az annak érdekében készült bizonyos iratok az illetőknek átadassanak. A mi pedig — úgymond — azt a pert illeti, a melyet az átkozott Ezsauiták ellene folytattak, ez az Isten akaratával még napvilágra fog jutni.1) Eme zársorok bizonyára az összes okiratokkal felszerelt körülményes jelentésre czéloznak, melyet a stájer delegátusok a tartományi gyűlés számára készítettek és melyen az előrebocsátott tényállás alapúi.2

) * Kratzer új hivatása kezdetétől fogva Rueber oldalán^ a Szepességben folyton hosszabb ideig időzött, sőt közben ura engedélyével Késmárkon mint német prédikátor ideiglenesen működött. Ilykép megismerkedett ezen érdekes vidék sajátságos vallási viszonyaival. A megye, melynek lakossága, beleértve a nagyszámú kiváltságos apróbb városok polgárait, jóformán kizárólag protestánsokból állott, s a régi fraternitásokból átalakult senioratusi kerületekre volt osztva. Lelkészi kara többségében Melancliton híveiből állott, s a jó béke kedvéért még a fennforgó időszakban is nemcsak a szepesi káptalannak katedratikumot fizetett, hanem a szepesi prépost, illetve nagyváradi püspök fegyelmi fennhatóságát bizonyos tekintetben elismerte/ Ezekkel az állapotokkal szemben Kratzer határozott ál-9 Officium pietatis 280 1. 2) Ezen jelentés eredetije megvan a stájer tartományi levéltárban. Egy részét kiadta Kindermann Károly József a Gráczban 1790-ben megjelent »Beiträge zur Vaterlandskunde für Innerösterreichs Einwohner« czímű gyűjteményes munka II. kötetének 279—318. lapjain, mely ritka munkának a bécsi udvari könyvtárban létező példányát használtamé-Egyebekben követtem Luschin Arnoldnak már fentebb idézett értekezését, ki az egész anyagot feldolgozta és Kratzernek bécsi kalandjairól', tett jelentését függelékkép egész terjedelmében közzétette.