Századok – 1895

I. Történeti értekezések - KROPF LAJOS: Egervár eleste és a keresztesi csata 1596-ban. - közl. 397. o.

GR. WILCZEK E. MAGYAR TENGERÉSZET AZ ANJOU-KORBAN. 427 Meglátszik mindebből, hogy ezúttal mind a két ellenfél komoly elszántsággal látott a dologhoz. Velencze a támadás-hoz, Jádra a védelemhez; és ezen kölcsönös elszántságból csakugyan oly kemény tusa keletkezett, mely a híres ostromok történetében ritkítja párját.1

) Velencze a legnagyobb erőfeszítéseket tette, hogy a várost minél elébb birtokába kerítse ; Justiniani Mark parancsnoksága alatt 27000 emberből álló sereget küldött hajókon Jádra elé, és a várost ostromló hajóhadat egész 30 gályára emelte ; azonkívül még hatalmas flottát czirkáltatott folyvást az adriai tengeren, hogy a netalán beavatkozó genuaiakat visszaverje, míg az anconaiakat sikerűit neki alkudozások által a beavatkozástól visszatartani. Egy Francesco délia Barche nevű mechanikus által a velenczeiek hatalmas ostromló gépeket készíttettek, melyek óriási parittyák alakjában képesek voltak háromezer font súlyú szikladarabokat a bástyák ellen hajítani ; nemkülönben körülfogták a várost sánczokkal és fából készült ostromló tornyokkal, sőt kőből is építettek egy erősséget a város keleti végén, az úgynevezett »Bastidát«, melyből az ostromoltakat kő- és nyílzáporral elözönlötték. Egyszóval, annyi erőfeszítést tettek, liogy az ostrom nekik, Morosini Paulo tanúsága szerint, több mint három millió aranyba került, mi a pénz akkori értékét tekintve, óriási összeget képvisel. A magyarok részéről se hiányzott az erély Jádra támogatásában ; mert főképpen most, mikor Lajos király olaszországi hadjáratát előkészítette és a tengerövezte Nápoly tartós meghódítását tervezte, duplán érezte annak szükségét, hogy a tengervidék, melynek legfontosabb pontját Jádra képezte, birtokába vissza kerüljön ; a nápolyi királyság csak úgy maradhatott biztosítva a magyar koronának, lia a tengeri összeköttetés és közlekedés Apulia és a magyar tengermellék között szabad marad és egy akaratnak szolgál. A szárazföldi út, melyet Lajos kénytelen volt választani, épen a tengervárosok elpártolása miatt hosszadalmas és fáradságos volt, roppant kerülőt képezett, és számos közbeneső állam beleegyezésétől és jóakaratától függött ; ezúttal ugyan Lajos szomszédaival jó lábon állt és szövetséget kötött volt, még a nagyszámú felsőolaszországi dynasztákkal is egyetértett, melyeknek területein 1 Létezik többek közt, egy felette érdekes leírása a jádrai ostromnak, egv korbeli névtelen író tollából, mely »Anonymus de obsidione JadrensL név alatt ismeretes, és a velenczei Sz. Márk-könyvtárban őriztetik; eló'ször kiadatott Morelli M. által 1796-ban, mint »Storia dell1 Assedio e della Ricuperá di Zara fatta da' Yeneziani nell1 anno 1346, seritta da autore contemporaneo«, .