Századok – 1895

I. Történeti értekezések - KROPF LAJOS: Egervár eleste és a keresztesi csata 1596-ban. - közl. 397. o.

ÉS A KERESZTESI -CSATA 1596-BAN. 405 át hidat vertek, mely Glover szerint körülbelül 100 lépés hosszú volt the length some one hundred paces) és 45 lapos fenekű, nagy, széles és mély járatú hajón épült *). Szélessége a karfák közt 40 angol láb volt és e széles bidon nyolcz napig folyvást özönlött át a török katonaság oly sürü sorokban, hogy lehetetlen volt az embernek a tolakodó harczosok tömegén átkelnie. Végre miután a szultán is átkelt környezetével, parancsot adott a bid lebontására, mivel az erdélyi fejedelem közelsége miatt nem vélte tanácsosnak azt itt hagyni. E miatt a tábor még néhány napig itt késett. Visszajövet a sereg a Száva hidján fog átkelni, melyet Szinán pasa épített néhány év előtt (1593-ban), midőn Győr ellen indult. A hadsereg zöme Eger ellen indult. Csupán egy részük maradt itt az erdélyi fejedelem mozdulatainak megfigyelésére. A szultán három napig várt Hasszán pasára, Rumili beglerbégjére, ki rendeletet kapott tetemes sereggel csatlakozni a szultánhoz. Vele várták Mihály vajda fiát is, ki 50 ezer aranyat vala hozandó ajándékul a szultán számára, kinek kegyét Hasszán pasa a vajda számára kieszközölni ígérte. A szultán nem bizott a vajdában és figyelő sereget hagyott a határon. Barton egy más leveléből tudjuk meg, hogy Hasszán mértföldnyire az induló ponttól megpihentek. (Itt úgylátszik valami a tollában maradt, vagy a nyomdász feledte el) »Másnap reggel« a szultán elindult Szalánkemén alól (melyet előbb még nem említett meg) s körülbelül 10 óra tájban a Duna túlsó oldalán, a folyam közelében az »említett helytől < 7 angol mértföldnyire egy hegy alatt nagy terjedelmű szőlők közelében állapodott meg. De Nairn a szerint a szultán, midőn Szalánkemén (Iszlán kumin) közelébe ért, haditanácsot tartott, hogy vezéreivel megbeszélje a további útitervet s miután a tanács abban állapodott meg, hogy ne Komáromot (Komran), hanem Eger várát kellene elfoglalni, a szultán Szeged (Szegedin) felé indult meg. Útközben miután elhaladt Titel (Tetul) és Pétervárad (Varádin) erősségei mellett, a janicsárok agájának parancsot adott, hogy hidászaival a Dunán hajóhidat veressen, mely négy nap alatt elkészült s a török had ezen átkelt. — Barton maga is említi, hogy »Váradin«-t útjukba ejtették. Szerinte e hely 5 napi útra volt Belgrádtól. ') E hid leírása szintén azt bizonyítja, hogy a Száván és nem a Dunán kelt át a török had. A Hammer franczia kiadásához csatolt térképen (planche XXXI.) a Száva a zimonyi út keresztezésénél 200 katonai lépés széles és 45 hajó épen elegendő ily hosszú hid építésére. A Duna Belgrádnál a legszűkebb pontnál 1000 lépés széles, a pancsovai hajóhidnál pedig 1250 lépés. Ily hosszú hid építésére legalább 160 — 200 hajóra lett volna szükségük a tűrök hidászoknak.