Századok – 1895

I. Történeti értekezések - KROPF LAJOS: Egervár eleste és a keresztesi csata 1596-ban. - közl. 397. o.

ÉS A KERESZTESI -CSATA 1596-BAN. 401 ^llen működő hadtestnek egyszersmind föladata lett volna Eger várát »útközben« bevenni. Ügy hallotta a követ,1

) hogy az indulás utáni napon levél érkezett az erdélyi fejedelemtől, melyben ez kérte a szultánt, hogy ne vezesse haderejét a magyar földre, mert a császár s maga Zsigmond is készek békeszövetséget kötni a portával2) s megtéríteni a szultánnak azt a kárt, melyet tavaly Oláhországban szenvedett s átszolgáltatni neki az oláh vajdát, mint ama károk okozóját. De a szultán azt gyanítván, hogy ő nem szivesen látott vendég Magyarországban e nyáron és hogy a levél csupán ürügy a háború elhalasztására, mivel a keresztények nincsenek reá elkészülve, azt üzente vissza Zsigmondnak, hogy már késő béke-tárgyalásokat kezdeni, mert ő (a szultán) már útban van oly czélből, hogy a német császárt és az erdélyi fejedelmet saját házaikban (in theire owne bowses) megfenyítse s megesküdött arra, hogy a jövőben mindaddig nem fog hallgatni béke-propositióikra, míg őket előbbi lázadásaikért (rebellion) meg nem büntette. Útjában Konstantinápolytól Szófiáig mindenfelé azt hallotta Barton, hogy az erdélyi fejedelem vereséget szenvedett. A hir szerint Báthory Zsigmond ostromolta Temesvárt, de Achmed hasa, a herélt, a vár segítségére sietett s legyőzte a fejedelmet. E hir kellemesen hatott a szultánra, mert jelen hadjáratának czélja volt nem annyira a császárt, mintsem szövetségesét, az erdélyi fejedelmet megfenyíteni. Belgrádnál azonban Barton megtudta a dolog valódi állását s kisült, hogy 9 Barton csak augusztus 18-án a belgrádi táborban csatlakozott a szultán seregéhez. s) Egy más levelében azt írja Barton, hogy Belgrád alá érve maga látta és elolvasta az erdélyi fejedelem levelét, melyben ez fölkérte a szultánt, hogy küldje el hozzá Ali csauszt, mivel bizonyos titkos dolgokat akart közölni és vele a szultánnal kötendő béke ügyében értekezni. A szultán eleinte nem volt hajlandó a kérelemnek helyt adni, de »meglehet, hogy három nap múlva mégis elküldi Ali csauszt.« Ezt aug. 8-án (ó-styl) írta a követ. Egy későbbi leveléből (1597. jan. 5. ó-styl szerint) pedig megtudjuk, hogy Ali csausz elment és Báthori Zsigmond »letartóztatta« (detained) őt, de a török fegyverek győzelme után visszaküldte Alit igen alázatos levelekkel a szultánhoz, a nagyvezérhez és »Mahemed pasa, másod-alkirályhoz.« — Már most megértjük, hogy a csausz miért maradt Erdélybeu a fejedelem eltávozása után. — A Prágában időző velencrei követek irják haza 1596-ki szept. 27-én, hogy Gyula-Fehérváron egy török csausz ki-bejár. L. Eudoxiu de Hurmuzaki, Docum. priv. la istor. Roman. III. II. 211. 1. (Bucuresci 1888).