Századok – 1895

II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Pázmány Péter összes munkái. Ism. Dedek Crescens Lajos. 358. o.

362 TÖRTÉNETI IRODALOM. 362 hogy hosszabb ideig sárvári prédikátor volt és hogy 1594— 1604 között szerepelt. 1594-ben urával, Nádasdyval, kit egyes hadjáratokban elkisérni szokott, jelen volt Esztergám ostrománál. 1596-ban a kálvinizmushoz szító Beythe István szuperintendens ellenében 77 prédikátor társával együtt ő is aláírta az orthodox lutheranismust biztosító németországi Formula Concordiaet. 1600-ban pedig, már mint szénior, kiadta első irodalmi művét: Az jól és boldogul való meghalásnak tudományáról. 1604-ben pedig harmadik ismeretes művét, a Nádasdy Ferencz temetése alkalmából tartott két prédikáczióját, 1603-ban, lia hihetünk Schmal András feljegyzésének, szuperintendens is volt. Az országok romlása okairól írt könyv 1602-ben jelent meg Sárvárott Manlius János nyomdájában. Magyari könyve nagy feltűnést keltett az országban, úgy czíménél, mint tartalmánál fogva. Magyari az országokra nehezedő csapások okát a bűnben találja, melyet Isten ostoroz ; a bűnök között pedig a legnagyobb a hamis vallás követése. Mivel pedig a kath. vallás bálványozás, tehát hamis vallás, és mint ilyen a pápák és papok találmánya, mivel a kath. papok kárhozatos életet folytatnak és mivel eddig ez a vallás uralkodott Magyarországban, —- világos, hogy minden bajnak kútfeje és forrása : a katholicziznius. Forgách Ferencz éles szeme fölismerte a veszélyt, a melyet Magyari könyve magában rejtett s azért nem nyugodott addig, míg arra talpra esett czáfolatot nem Íratott. Ezen nagy fontosságú, sürgős és nehéz munkára Forgách a legalkalmasabbnak Pázmány Pétert, a sellyei jézustársasági rendház tudós tagját, tartotta. Felszólítást intézett tehát hozzá, felajánlván néki egyúttal tartózkodási helyül a Nyitramegyében lévő radosnai kastélyt, a hol visszavonúltan, csendben és nyugalomban dolgozhatik a czáfolaton. Pázmány készséggel tőn eleget a főpap megtisztelő bizalmának. Még 1602-ben elment Radosnára s belekezdett a nagy munkába, a melyet rövid néhány hónap alatt befejezett. 1603-ban az esztergomi káptalan nyomdájában, Forgách költségén, már meg is jelent Pázmány Felelete 295 számozott és 25 számozatlan lapra terjedő 4-rétü kötetben,2) a katholikusok között általános örömet, a lutheristák között nagy riadalmat keltve. Pázmány hat részre osztotta művét. Az első részben történetírás szempontjából, mint kiváló történelmi érzékre valló dolgot, csak helyeselni tudunk. 2) Teljes czíme : Felelet az Magiari István Sárvári Praedicatornac az Ország romlasa okairul, irt koeniuere. Iratot Pazmani Peter által. Nagy-Szombatba. Anno MDCIII.