Századok – 1895
I. Történeti értekezések - RÁTH GYÖRGY: Két kassai plébános a XVI. században. - IV. közl. 329. o.
834 RÁTII GYÖRGY. stb. Azután a szerző fejtegetvén azt. hogy az evangélisták • szerint Krisztus közönséges kenyeret osztogatott, és liogy az ostya Sándor pápa szerzése, ennek az úrvacsoránál használatát a legélesb kifejezésekkel kárhoztatja. A könyvecske harmadik és negyedik fejezete a keresztségről és a választásról szól ; végül ahhoz külön czím alatt »Zep ekes koniorgesek« vannak csatolva, melyeket szerzőjük Krakkóban léte alatt 1580. november lié 4-kén írt.1) Visszatérte után Károlyi András fenntartani kivánta Kassával való összeköttetését, a hol nyomtatott munkáiból készletet tartott. De midőn a következő 1581-iki év első napjaiban oda érkezett, ott a magyar egyházban szomorú állapotokat talált. Vedanus irányában, ki fogadalmához képest az egyházi szertartásoknál, nevezetesen a kommuniónál a régi szokást követte, hívei a legnagyobb ellenszenvvel viseltettek, és hamis tanítónak és pápistának nevezték, sőt közülük kétszázan megesküdtek, hogy prédikáczióit meg nem hallgatják. »Szemrehányást tettek neki továbbá többen azért, mert elődjét az urvacsorának kovásztalan kenyérrel való kiszolgáltatása miatt a szószékről árulónak bélyegezte. Ekkor Károlyi volt hívei előtt sajnálatát fejezé ki Vedanus helyzete felől, kire nézve, szerinte, az egész tanács alig várja esztendeje kiteltét, mert annak kebeléből többen az úrvacsoránál a közönséges kenyér használatát akarják behozni. »Itt — úgy mond — nem csak prédikátorocskát kell ide hivatni, ide az isten főembert hoz ; meg Károlyi Gáspár rendel ide főembert és aiinak az kassai ecclesiának ő tisztül, mert ha Magyarországban valahol főember prédikátor, tehát itt Kassának kell lennie.« Mihelyt ezen esetről a vallási mozgalmakat őrszemmel kisérő városi hatóság értesült : eziránt azonnal vizsgálatot rendélt, melynél Vedanus még felemlíté, hogy András pap a mint megjött, eljárt a népnél, és kiváltképen azoknál, kik kommunicáltak és elhitette velük: »az az kenyér ördög asztalra való.« Ellenben a szintén meghallgatott plébános és Winkler András német prédikátor az állított körülményekről nem birnak ugyan tudomással, de azért jónak tartanák, ha a városi közönség némely tagja a plébániában megjelenvén, a panaszlottat rosz könyvei miatt vonná kérdőre. Erre a tanács és a képviselőtestület 1581-iki január 23-kán tartott teljes ülésében a kivánt disputatiót szükségtelennek nyilvánítá, mivel Károlyi hitvallását előbb máskép irá meg, mint azt hazug 9 A munka könyvészi'eg le van irva a R. M. könyvtár I. k. 175. &z. a.