Századok – 1895

I. Történeti értekezések - MÁTYÁS FLÓRIÁN: Szent István király kanonizácziója. - II. bef. közl. 318. o.

.SZENT ISTVÁN KIRÁLY KANONIZÁCZIÓJA. 321 találtuk. Különös továbbá és nem ismételt czím a következő': »universis sanctae catbolicae atque apostolieae ecclesiae filiis.« A szokásos ez : »omnibus fidelibus S. Petri maxime ultramontanis« (II. 37. col. 390.) »Omnibus S. Petri fidelibus, ad quos portitores praesentium venerint« (II. 40. stb.) Döntő ok félretételre ezen kifejezés »universis.« Ezt Gergely személyekről. tudtunkra, sohasem használta, csak az oklevelek idegen kéz írta rubrumaiban fordul elő pl: »Ad universos fideles;« a szövegben pedig: »Gregorius — omnibus fidelibus S. Petri« (col. 390.) »Ad universos Britannos« a következő szövegben : »Gr. omnibus in Britannia commorantibus« (VII. 10. col. 553.) Még a többféle betoldást és átalakítást szenvedett nyomtatványokban is általános használatú az »omnibus.« Gsak egyetlen. Aymerik vicecomeshez és az összes narbonnei néphez intézett keltezetlen levélbe jutott be »universo.« de a szintén szokatlan necnon társaságában: »Gregorius — clero, vicecomiti Aymerico necnon universo populo Narbonnensi apostolicam benedictionem« (a salutem hiányzik). Azon észrevétellel idézzük ezt, hogy a kifejezés Gergelyé is lehet, mert »universo« egyes számban nem »omnis« hanem »totus« helyett áll francziásan : à tout le peuple. Az is meglepő, bogy a begyeken till lakott kölni érsek ügyében, a begyen innen lakozókhoz intézi szavait a pápa : »maxime in Cisalpinis degentibus« (eis Alpinis gentibus nyomdai hibák). Végre irt Gergely levelet Annónak a kölni érseknek 1074-ben, kit megró, hogy vele nem levelez. Miért nem említi ezen évben végbement egyik elődje kanonizáczióját? Talán mert az érsek nem kérelmezte? De hát ki küldte volna Rómába az életrajzot? (Lev. L. 79). A következő évben is intéz hozzá egy levelet, újra az eset teljes mellőzésével. Ezen okoknál fogva nem tulajdoníthatunk még most bizonyító erőt az idézett pápai oklevélnek. 2. A zsinati eljárás ellen felhozott bizonyítékok számát Ariáld milánói vértanú példájával kezdi a t. értekező. »II. Sándor (1064) útban a mántuai zsinatra Milánóban Ariáld vértanút a szentek közé iktatta.« Ezen tétel sem nem korrekt, sem nem biztos. Nem korrekt, mert a mántuai zsinatot nem 1064-ben, hanem 1067-ben tartották. Nem biztos. mert a klérus és a nép iktatta Ariáldot pápa nélkül a szentek közé. Erről történeti emlékünk van, oklevél pedig nincs a pápai helyeslés- vagy ellenzésről. Mi a zsinattartás évszámát illeti az 1064-dik év Baronius véleménye, melyet Lambertiui is elfogadott ; de a kritika másra tanit. Azon 64-dik évben Ariáld diákon még élt, és