Századok – 1895

IV. Hivatalos értesítő - Felhívás tagtársak lakhelyére vonatkozólag - 300. o.

MAGYAR TENGERÉSZET AZ ANJOU-KORBAN. 313 a carthagóiaknál és rómaiaknál I hadi, utazási és kereskedelmi czéloknak egyaránt megfelelt és ha elvitázhatlan is a velenczeiek azon érdeme, hogy ezen hajónemet modernizálták és a »gályává«. a középkori tengerészet e typikus és uralkodó jelenségévé átalakították, ép oly elvitázhatlanúl marad érdeme a dalmátoknak, miszerint ők szolgáltak összekötő kapocs gyanánt, mely a veszendőbe ment ó kori tengeri technikát egy újabb korba átvezette. E módon lettek a dalmátok a velenczeiek mesterei, és pedig nem csak a mintakép nyújtása által, de az által is, hogy a hozzávaló építési anyagot, nem különben az emberi munkaerőt majdnem kizárólagosan ők szolgáltatták. Az adriai-tenger keleti partja bővelkedett minden a hajóépítéshez és felszereléshez szükséges anyagban, főképpen a legkitűnőbb fában, míg annak nyugati partja azt nélkülözte ; ez okból is a velenczeiek Dalmátiára voltak utalva és nem kevésbbé a fának vágása, szállítása és feldolgozása miatt is. De még a kész hajó is rászorult a dalmátokra, mert Velencze maga nem volt képes a kellő legénységet előteremteni, csekély népességénél fogva, és kénytelen volt idegen hajósnépet igénybe venni, első sorban természetesen dalmátot. Mindezen okoknál fogva a dalmát nép bizonyos fölénynyel bírt a velenczeiekkel szemben ; de mindamellett nem állhatott volna ellen a köztársaság hatalma csudálatos gyors kiterjedésének, ha nem talált volna szívós ellentállási erőt az elébb említett tengerészeti helyzetének még több másféle különlegességében. Nem kis mérvben emelte a dalmát nép védelmi erejét épen ezen a túlzásig menő separatistikus volta és számtalan apró csoportra való elosztása, melyről e sorokban annyiszor szó volt; közös központot nem ismervén, mely az ország érdekeit összepontosította volna egy helyen, a nagyszámú önálló városka és községecske ugyanannyi góczpontját képezte a nép szellemi és jeliemi erőkifejtésének. A külső ellenségnek Dalmátia mint a százfejű hydra tűnhetett fel ; ha egy fejet levágott, nyomban másik termett. Es mennyi fáradságba került még egyetlen fej levágása is ! A dalmát partvárosok fekvése mind olyan, hogy nem csak szárazföldről, de még a tenger felől is nagyon hozzáférhető. A nyilt tengeren egyetlenegy se fekszik ; valamennyi mint védő pajzsot egy vagy több szigetet tart maga elé, melytől keskeny és vészthozó scogliókkal telt csatorna választja el. így például Jádra az Ugliano és Pázmán nevii, Spalato és Almissa a Brazza nevii szigetek mögé bújnak el ; Trau egy apró, a szárazföld és Bua szigete közé ékelt szigetecskén keres helyet ; Sebenico, Scardona. Nona és még sok más, messze a szárazföldbe benyúló öblök végére menekülnek, hová csak hosszú,