Századok – 1895

III. Tárcza - Állandó rovatok - Vegyes közlések - 289. o.

-292 TÁRCZA. mertet, merőben eltér azoktól, melyek a refolmált egyházban a XVI. század végéig egyes dogmatikus kérdések értelmezése körül keletkeztek. Mert mig ezek úgyszólván kizárólag tudósok közt folytak, addig azon vita, melyet Ráth ez értekezésében tárgyal, a lutherparti főúr Glradeczi Horváth Gergely és a késmárki lelkipásztor, Lám Sebestyén, Melanchton hive közt foly. A vita előzményeit Rátli már egy régebben megjelent értekezésében tárgyalta, most magával a vita lefolyásával ismertet meg benünnket. Megismertet a szereplők életrajzával, majd pedig magával a vitával és az abban megjelent vita iratok tartalmával. Alapos ismerete a tárgynak és irodalomnak, és könnyed irály, mely a szigorúan tárgyilagos munkát élvezetes olvasmánynyá teszi, jellemzi Ráth ezen munkáját is. A XVI. századbeli reformált egyháztörténethez becses adalékkal szolgál ezen aránylag kis terjedelmű tárgyat felölelő értekezés. — Az »ARCHAEOLOGIAI KÖZLEMÉNYEK« nemrég megjelent XVII. kötetében két nagyérdekü értekezést találunk. Szelle Zsigmond »Duna-Földvár régi emlékeiről« értekezik. Megállapítja pontosan azon földvárak helyét, melyről a község nevét nyerte, de mely várak szerepe csak a rómaiak betöréséig tartott, innen kezdve jelentőségük elveszett. Értekezésében továbbá szól a dunaföldvári temetkezési helyekről, az ott található konyhahulladékokról, az itt keresztül vezető sirmium-bécsi római hadi út részéről, a helységben fölfedezett római épitményekről, végre egyes más régiségekről. — AVosinszky Mór a tolnamegyei czikai népvándorláskori sírmezőt irja le, tüzetesen ismertetve az ott eszközölt ásatásokat és a sirokban talált különféle tárgyakat. Mindkét értekezést számos rajz kiséri, melyek a leletek érdekesebb darabjait mutatják be az olvasónak. »A CLASSICA PHILOLOCTIA MINT TÖRTÉNETÍRÁS« Czim alatt Hornyánszky Gyula dr. egy hosszabb történetbölcseleti értekezést bocsájtott közre, mely párisi és londoni tanulmányutjának mintegy gyümölcsét képezi. Főleg azon nézetét fejtegeti, miszerint a classica philologia nálunk is nem mint eddig kizárólag mint nyelvtudomány, hanem franczia és angol minta szerint, történeti básison tárgyaltassék. Ebbeli nézetét hosszasaban fejtegeti, előadván egyúttal nézeteit a történetírásról, annak általánosodó jellege és subjectiv természetéről. Munkáján a franczia befolyás, franczia szellem leng végig. Az eszmékben gazdag, ámbár nem minden egyoldalúságtól ment munkát melegen ajánljuk az érdeklődők figyelmébe. — KRONES FERENCZTÖL a bécsi akadémia tagjától az Archiv für ősterr. Gesch 81. kötetében és külön is, érdekes tanulmány jelent meg »Beitrage zur Städte und Rechtsgeschichte oberungarns«