Századok – 1895

II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Cimiotti Steinberg Lajos-József. Fiume története. Ism. Fest Aladár. 258. o.

259 TÖRTÉNETI IRODALOM. vaskos folio kötegbe van osztva. Az előszó végén álló tartalomjegyzék szerint az egyes kötetek következő alczimekkel birnak : I. kötet: Előzetes tudnivalók Fiume nevéről, fekvéséről, •eredetéről és régiségéről, területe- és határairól, földjei- és éghajlatáról, népességi- és egyházi viszonyairól, kereskedelme-és iparáról, művészete és tudományáról, gyarapodása- és viszontagságáról. II. kötet: I. Rész. Fiume története a város eredetétől egészen 1776-ig, vagyis a Sz. István koronájához való kapcsolásáig. Első Időszak: Fiume közjogi és politikai helyzete a legrégibb időktől 1374-ig, midőn a város az osztrák fejedelmek uralma alá jutott. Második időszak: Fiume az osztrák fejedelmek uralma alatt, mint a krajnai herczegség tartozéka 1374—1648. Harmadik időszak: Fiume az osztrák fejedelmek alatt előbbi, vagyis az 1374. év előtti, semmi más tartománytól nem függő állapotába visszahelyezve, egészen a Sz. István koronájába való bekeblezéseig. 1648—1776. III. kötet. II. Rész. Fiume története a Sz. István koronájába való kebelezésétől, vagyis 1776-tól 1848-ig. Első időszak: Fiume magyar kormányzat alatt egészen az utolsó franczia betörésig. 1776 — 1809. Második időszak: Fiume franczia, majd osztrák kormányzat alatt egészen a magyar uralom helyreállításáig. 1809 — 1822. Harmadik időszak: Fiume története a Szt. István koronájába való visszakeblezésétől 1848;49-ig. IV. kötet: Okmánytár. 1. Okiratok. V. kötet: » 2. Diplomák. VI. kötet : » 3. Értekezések. A kézirat szerzője — fiumei patrícius s a horvát hétszemélyes tábla nyugalmazott elnöke — széleskörű forrástanulmányok alapján írta meg művét, s ezekről minden egyes fejezet végén bő jegyzetekkel számol be. Különösen kiemeli a munka becsét a hozzácsatolt okmánytár, mely azonban befejezetlen, jobban mondva hiányos, mint azt a számos üresen maradt lap mutatja. Politikai felfogását tekintve, a szerző az 1848 előtti aulikus irány felé hajlik, nem barátja az olaszságnak és sajnálkozik azon, hogy a latin nyelv elvesztette uralmát. mely oly szerencsésen kiegyenlítette a magyar, korona nemzetiségei között való ellentéteket. Bő anyagánál fogva e kézirat! munka igen alkalmas volna arra, hogy a Koller-féle kézirat kiadásánál annak kiegészítése végett lehetőleg felhasználtassék. A mű sok oly érdekes és fontos adatot tartalmaz, melyek Kollerében nincsenek meg, s ily formában leginkább volnának hozzáférhetőkké tehetők. FEST ALADÁR.