Századok – 1895

I. Történeti értekezések - RÁTH GYÖRGY: Két kassai plébános a XVI. században. - III. közl. 227. o.

234 RATH GYÖRGY. magáévá, sőt későbben még a képtelenségig tovább fejlesztette. Szerinte az ember az eredendő bűn által a bűn megtestesülésévé. a hitetlenségnek, az isten haragjának, az örök halál-, s kárhozatnak szülöttévé fajult. Az ördög az ember eszét, értelmét. akaratát, szivét, s minden benső erejét megdermesztette, megátalkodottá tette, megzsibasztotta. leirhatlan biztossággal és gőggel elámította és saját ördöngösségével áthatotta elanynyira, hogy Isten szavát, akaratát, haragját, kegyét és a boldogsághoz való utat egyaránt balgaságnak tartja, kikaczagja ; ellenben a tévelygést, a hazugságot, az emberi kényt, a koholt s hamisított isteni tiszteletet és a helytelen utakat kedveli s védi. A fáradhatatlan agitatornak ily ingerlő modorban tartott erőteljes irályú értekezései a rendekre és papjaikra roppant hatást gyakoroltak. E mellett szerzőjük hatalmas egyénisége közvetlen főnökének, Ruebernek vallási meggyőződését is befolyásolta, ki •őt még 1580-ban. midőn már működése ellen a reaktio beállott, grafenwerthi birtokán rendes várbeli lelkészévé nevezte ki.1

) Mindazonáltal ama befolyást időnkint külömböző irányban •ellensúlyozták a főkapitánynak Magyarországban saját személye mellett alkalmazott udvari papjai. Ez ugyan számos kiváló hittudósokkal személyes és Írásbeli összeköttetésben állott, sőt asztalához rendesen egy-két prédikátort is meghitt, kikkel étkezés közben vallási ügyekről értekezett ; de azért a szőrszálhasogatásig vitt hitviták tárgyairól, s egyes vitássá vált dogmatikus kérdésekről nem bírt mindég kellő tájékozással. E tekintetben tehát udvari papjainak véleményére volt utalva, a kik pedig külömböző vallásárnyalatokat képviseltek. Ellenben keresztény emberszeretet és jámborság az pstenfélő katona jellemének változatlan alapvonásait képezték. Árvák, özvegyek és egyátalán a méltatlanúl üldözöttek, valamint közkatonái benne mindenkor védnökre s pártfogóra találtak. Másfelől maga a reggeli imánál s a prédikácziónál gyakori betegsége daczára majdnem kivétel nélkül jelen volt, s az urvacsorában évente többször részesült. Lelkesült vallási érzületét meghatóan igazolja az az 9 A Magdeburgra nézve felemlített életrajzi adatok kitűnnek saját irataiból. Fennebbi három értekezését részletesen ismerteti Wiedemann •előbb idézett munkája I. k. 339—348 lapjain; a III. kötet 144. lapján pedig megérinti grafenwerthi kinevezését, csak hogy nyilván tévesen Rueber helyett Raubert nevezi kegyurának. Egyébkint Älagdeburg életrajza a többi közt előfordúl az Allgemeine Deutsche Biographie, s a Presi'biterologia Austriacában, valamint Klein Nachrichtèn-jeiben.