Századok – 1895

I. Történeti értekezések - MÁTYÁS FLÓRIÁN: Szent István király kanonizácziója. - közl. I. 218. o.

220 MÁTYÁS FLÓRIÁN. apostolicae.« (A. SS. Julii. II. 80.) Csak 190 év múlva vevék fel szent Udalrik tetemeit a sírból. Hartvik augsburgi püspök eszközlé az ünnepélyes áthelyezést 1188-ban. (Pertz SS. IY. 428.) Ezen zsinati szentté avatásnál kezdődik a korhatár, melyen túl a XII-ik század végéig számon kell tartanunk a soknemű és osztályú népies, pápai és zsinati eljárásokat, liogy megállapíthassuk azon merész állítás történeti értékét, mely szerént István királyunk szentté avatása a pápa rendeletére történt. II. A kanonizácziók nemei és módjai ezen másfélszázados idő­közben. Mielőtt megkezdjük ezen osztályozást, jó lesz előre bocsá­tanunk egy észrevételt a részletes megkülönböztetés szükségéről. A történetírás főkelléke, hogy az minden részében igaz­mondó legyen. Yalószinűséggel csak ott elégedhetünk meg, bol a ténybeli adatok vagy hiányoznak vagy ellenmondók, és hitelességi fokozataikat bírálattal kell megállapítanunk. Ezen bírálatot nem örömest vállalja magára az olvasó ; egyrészt, mert nincs meg mindeniknek az erre szükséges előkészülete — másrészt, mert az olvasó mulatva akar tanulni. Az ilyen olvasó nem elégszik meg a különböző értékű kútfőkből össze­szedett és kronológiai rendbe sorozott állítólagos tényekkel, hanem azok igazvoltát kimutató érvelést követel. A ténye­ket tüzetesen kell tehát ismertetnie az igazmondó his­torikusnak ; vagyis, nem általános jelzésre, hanem részletes megkülönböztetésre szorulunk, midőn valamely históriai adat igaz vagy koholt voltát okos emberrel el akarjuk hitetni. Ma is érvényes a skolasztikái bölcselet ama híres tétele : »Qui bene distinguit, bene docet.« A 993 óta szokásos szentté avatás szertartásai már nem bajdani két módon, pápai vagy népies intézkedéssel gyakorol­tattak ; hozzá járult még egy harmadik kellék is, a zsinattar­tás. A pápa e szerint vagy zsinati közvetítéssel, vagy a nélkül kanonizált. A népies eljárás is kétféle volt : vagy mellőzve a pápát régi szokás szerént, vagy bejelentve neki az esetet. Ezek szerént a szentté avatás négy osztályát állíthatjuk fel. 1. Pápai és zsinati; 2. csak pápai intézkedés; 3. népies eljárás pápai részvét nélkül, vagy 4. jelentéstétellel a pápához. Ezen osztályozással azonban még nem nyerünk teljes tudomást az összes esetek mivoltáról. Ismernünk kell még a végbe ment egyházi aktusról szóló értesítés különféle módjait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom