Századok – 1895

III. Tárcza - Állandó rovatok - Vegyes közlések - 186. o.

TÁRCZA. 189 leveleket a magán levéltárból s a városi jegyzőkönyveket ; de nem tartom valószínűnek, bogy ezekkel a városi levéltárt kimerítette volna. Azt hiszem, hogy igen sok becses adatnak kell ott még lenni olyanoknak, melyekből világosságra jön döntő befolyása az eseményekre s melyeknek napfényre hozatala történet-Írásunknak roppant hasznára volna. Az egész hódoltság epochája még nincs felderítve, ezt csak a török levelek s a correspondentiák közzétételéből ismernök meg ! Legyen szabad ismételni indítványomat : tegye közzé Debreczen városa a millenium alkalmából levéltára rejtett kincseit s ezzel emeljen városa múltjának »monumentum aere perenius-t!« Sz. S. —- TÖRTÉNETI ALAPON nyugvó magyar nyelvtannak rég óta érezzük hiányát. Azóta, hogy Révai kiadta az ő Elaboration Grammaticáját, közel kilenczven év telt el s azóta sok anyag gyűlt üs3ze s sok előmunkálat látott világot s most már valóban nagy szükség van egy ilyen munkára, melyben ezek kellőleg fel legyenek használva. Végre elkészült a tüzetes magyar nyelvtan történeti alapon : irta, Balassa József közreműködésével, Simonyi Zsigmond. E munkának most az I. kötetére »Magyar Hangtan és Alaktan irták Balassa J. és Simonyi Zs.« hirdet a M. T. Akadémia elöiizetést, mely a Lukács Krisztina dijjal jutalmaztatott. Melegen ajánljuk olvasóink ügyeimébe s az Akadémia által kiadott aláírási felhívásból, olvasóink tájékoztatása végett, kiemeljük : A Magyar Hangtan és Alaktan pályázatra készült, melyet a M. T. Akadémia tűzött ki s a bírálók hivatalos jelentésükben úgy nyilatkoztak, liogy »szerzője teljesen otthonos a tárgyban, a nyelvtudomány módszerét a történetit és összehasonlítót, a régi és új magyar nyelvet, az irodalomét és népét egyaránt tökéletesen ismeri, valamint az összes nyelvészeti forrásmunkákban nagy mértékben jártas«. A hangtan főleg az egyes hangok történetét adja elő részletesen. Az alaktan pedig a következő szakaszokra oszlik : a szótők, az összetétel, az igeképzés, a névszóképzés, az igeragozás, a névragozás. Azt hisszük, hogy ilyen munka szükségét nemcsak intézeteink és tanáraink érzik, hanem sokan a nagyobb művelt közönség köréből is, s e hit bátorít bennünket arra, hogy a munka mielőbbi megjelenhetése érdekében a közönséghez forduljunk. Az Akadémia Nyelvtudományi Osztálya maga is óhajtván e munka haladéktalan megjelenését és szélesebb körökben való elterjedését, azzal a kéréssel fordult hozzánk, nyitnánk aláírást Simonyi Zsigmond tüzetes Magyar Nyelvtanának I. kötetére, a mint ezt a megelőző években Anonymus, Werbőczy. A régi magyar Nyelvemlékek stb. kiadásakor sikerrel tettük. Felkérjük tehát az érdeklődőket, szíveskedjenek aláírási nyilatkozatukat legkésőbb f. évi márczius végéig hozzánk beküldeni, hogy a nyomatandó példányok száma felől magunkat tájékozhassuk. E kötet f. évi szeptember elején jelenik meg ; terjedelme mintegy 40 ív fog lenni. Ára az aláírók részére 4 frt (bekötve 4 írt 50 kr.); bolti ára pedig 6 írt lesz. A M. T. Akadémia Főtitkári Hivatala.