Századok – 1895

III. Tárcza - Önálló czikkek - Tagányi K. A Balassa névről 179. o.

382 TÁRCZA. r. k. főgymnasium értesítőjében). Nem mondjuk, hogy e nyers anyag közzététele fölösleges, de mégis jobb szerettük volna, lia a közlő feldolgozásban nyújtja ez anyagot, mert iskolai értesítőben közlött dolgozatnak nemcsak történeti vonatkozású adaléknak kell lennie, de valamilyen paedagogiai czélzattal is össze kellett volna kötni, mert attól tartunk, hogy így az okleveleket épen azok nem olvassák, kiket első sorban érdekel, a tanulók. Kosztka Győző »A PÉCSI M. KIR. ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TANÁRI KÖNYVTÁRÁNAK CZÍMJEGYZÉKÉ«-t közli az értesítőben. A könyvtárban 1809 munka van jelenleg, több mint negyedfélezer kötetben, a mi, tekintve az iskola rövid folyamát, elég szép szerzemény. A könyvek tizenkilencz szakba vannak osztva, kicsiben az egyetemi könyvtár rendszerét utánozva. Maga a könyvtár helyisége, mint a mellékelt photographiai fölvételből látható, becsületére válnék nem egy budapesti középiskolának is. »A ZIRCZ-CZISZTERCZI-REND PÉCSI KATH. FÖGYMNASIUMÁNAK KÖNYV- ÉS SZERTÁRAI« czímü közleményt Mócs Szaniszló teszi közzé, rövid történeti visszapillantással vezetve be a könyv és szertár lajstromát. A könyvtár szintén szakok szerint van rendezve s ezen belül a szerzők neveinek abc rendjében vannak a művek felállítva. Összesen van 1459 mű 2701 kötetben és 118 füzetben. A három következő értesítőben (a budapesti kereskedelmi akadémia. a budapesti m. kir. állami felsőbb leányiskola és a budapesti ág. hitv. evang. főgymnasium) JÓKAI MÓR költői pályájának rövid rajza olvasható, Xévy Lászlótól, Bévy Ferencztöl és Góbi Imrétől. Mindegyiket az ünnepelt költő félszázados írói pályájának jubileuma alkalmával rendezett ünnepélyen mondották el a szerzők, s annak a czélnak meg is feleltek, bár kiválóbb irodalmi érték egyikben sincs ; de a növendékek felfogásához és szellemi világához jól alkalmazkodnak. Kraut Győző ugyancsak Jókai regényírói tulajdonságait fejtegeti (a jászberényi községi kath. főgymnásium értesítőjében) s néhányat igen helyesen emel ki azok közül. Ugyanez értesítőben Koncz Ákosnak »Az EGRI FŐEGYHÁZMEGYE KÉT NAGY KÖLTŐJÉRŐL« szóló értekezése olvasható. A két »nagy költő« : Mindszentv Gedeon és Pájer Antal. A szerző talán egy kissé tulmagasra becsüli ez egyházi költők műveit, a melyek az »örök becs«-től néha messze maradnak ; de annyit el lehet mondanunk, hogy legalább dicséretes buzgalommal ügyekezett a szerző az említett költők legsikerültebb műveit kiválogatni s azokkal bizonyítani Ítéletét. De épen e »legsikerültebb« művek is mutatják, hogy Mindszenty és Pájer Antal nem olyan »nagy« költők, mint szerző hiszi. Szakai Károly »A FAUST-MONDA KELETKEZÉSE S LEGRÉGIBB PRÓZAI FELDOLGOZÁSAI« czímű értekezése (a dunántúli evang.