Századok – 1895

II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Hurmuzaki; Eudoxius. Documente privitóre la Istoria Romanilor. Ism. Kropf Lajos. 174. o.

175 TÖRTÉNETI IRODALOM. esetre jogosabban mint egy-két megelőző kötetről — »hogy e nagybecsű publicatio történetünknek is egyik kiváló fon­tosságú forrása.« Mint ezt már a czímlap is mutatja, a jelen kötet az 1376. és 1650. évek közé eső időközre vonatkozó okiratok másolatait vagy kivonatait adja. A közlött darabok száma 762-re rúg és ezek egynehánynak kivételével eredeti okiratokról másoltattak, még pedig legnagyobb részt Velen­ezében az állam levéltárában és a Marcianaban őrzött erede­tiekről. Találkozunk azonban azonkívül itt-ott néhány darab­bal a vatikáni szentszéki, bécsi udvari, stockholmi királyi és magyar országos levéltárakból, az oláh akadémia saját gyűj­teményéből és más forrásokból is. Az okiratok minden egyes esetben eredeti szövegükben vannak közölve ; a néhány ma­gyar nyelvű eredeti szöveghez ezenkívül még oláh fordításuk is van mellékelve. Ez utóbbiakból a következők érdemelnek külön megemlítést. »Az Vargák czéhe levele« 1539-ből, mely­ben a »Polgármester, Birák és eskütt polgárok, Szebenyben, az bét eskütt (székben), Brassóban és Beszterczén az egész Szászságban, Erdély országban lakók« új czéh-szabályokat publikálnak »az czéhbe való varga Atyafiak« részére. E czéh­szabályzatot úgy látszik, nem ismeri dr. Szádeczky. Legalább nem említi az erdélyi czéhek lajstromában a »Szász egyetem« általános kiváltságai és czéhszabályai között (»A czéhek tör­ténetér Öl Magyarországon 1890), hol egy II. Lajos adta itélet­levél van fölsorolva 1518-ból és a vargák »legrégibb czéhsza­bályai« 1560-ból. Azonban az 1539-kiek sem a legrégiebbek, hanem a szöveg tanúsága szerint már fönnálló »statútumokból« lettek »egybe szedegetve« és némely létező »alávaló statútumok és minden gonosz visszavonások« eltávolítására életbe léptetve. Érdekesek azonkívül még a »bavaselvi egyházi rendek, kalugyerok, papok, nemesek és annak az országnak egyéb rendbeli lakosai«-nak és az »Omnes transfugii Transalpinen­ses« folyamodványai ; mindkettő az erdélyi fejedelemhez, ma­gyar nyelven, és Jassyból 1604-i julius 25-éről keltezve. To­vábbá Báthory Gábor magyar levele Juszuf pasához 1611-i május 29-ről havaselföldi dolgokról stb. és I. Rákóczy György­nek a szászsági »posták ellen való edictum«-a 1611. április 20-áról. Koruk szerint 5 db a XIV. századból, 34 a XV-ből, 45 a XVI. század első, 214 ugyanannak második feléből s végre 464 a XVII. század első feléből való. Van egy-két fac-simile is a kötetben, indexe azonban nincs. Miután azonban chronologiai rendben vannak közölve

Next

/
Oldalképek
Tartalom