Századok – 1895

II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Hunfalvy Pál. Az oláhok története. I. II. Ism. Moldován Gergely. 155. o.

165 TÖRTÉNETI IRODALOM. közelebb van Olaszországhoz, úgy a nyelv is legközelebb az olaszhoz áll, sőt ennek dialektusa lehetne, ha oly sajátságai nem volnának, a melyek megkülönböztetik az összes román nyelvektől. Ezen sajátságok úgy a Dunáninneni, mint a Dunántúli (balkáni) részekben azonosok. De vájjon miféle talajra mutatnak ezen sajátságok, dákiai, vagy balkáni eredetűke-e ? A román nyelvek az artikulust a latin ille, illa-bó\ képezték, mely megelőzi a névszót. Olaszul il lupo. Az oláh nyelvben az artikulus szintén az ille, illa-ból lett, hanem utánna jár a névszónak, p. u. lupu-fof maced. lup-lu. Ez thrákillir befolyás, valamint thrak-illir befolyás a számszavaknál (11 -19-ig) a spre használata is. A Dunáninneni és a Dunántúli oláh nyelvnek latin szókincse hangváltozatai közösök, a mi arra vall, hogy a nyelv egy helyen támadott, ez a hely azonban a Balkán-félsziget, mert a míg a nyelv hang- és alaktani képződése, szó-kincse a Balkán-félszigeti népek hatását napnál világosabbá teszi, addig Dakia befolyása a nyelvalakulásánál sehol sem mutatkozik. A nyelv tehát thrák-illir nyomokat árul el ; ezt a hatást sehol sem vehette fel, csak a Balkánban. Azon korban, melyben a '»lingua rustica«-ból az olasz, a spanyol, a franczia és a többi román nyelvek kiválnak, a Balkán félszigetnek az Adria felé eső partvidékein is a oláh nyelv alakult, a mita VI-—VII. századra tehetni. Mert a történetek tanúsága szerint az V. és VI. században kezdenek a latin nyelvnek hangjai azokká változni, melyeket az új román nyelvekben találunk s a melyek az oláh nyelvben is előtűnnek. Ez a nyelv pedig sokáig összeköttetésben maradhatott az olasszal, mit ilyenek is bizonyítanak, mint az olasz vomo (homo) ember a rumun uomu » » az olasz többes: uomini (homines) a rumun » oameni Erre vallanak a cetate (civitas), cuvent (conventus), bärbat (barbatus) szavak is. Hunfalvy azonban a kérdés azen oldalát nem aknázza ki eléggé. A nyelvben létező albán szóelemek tanulmányozása igen érdekes eredményekre vezethette ; de vannak a nyelvben még jelenségek is, a melyek határozottan a Balkánra és a thrák-illir befolyásra utalnak. A rhotacismust, mely a nyelvben egykor átalános volt s a melynek nyomait az egész oláhság által beszélt nyelvben feltalálhatjuk, csak az albán nyelvvel tudjuk magunknak megmagyarázni. A magyar elemek s a magyar nyelvi befolyás szintén arról tanúskodnak, hogy az oláhok első érintkezése a magyarokkal nem a honfoglalás idejében