Századok – 1895

I. Történeti értekezések - RÁTH GYÖRGY: Két kassai plébános a XVI. században. - II. közl. 119. o.

132 RÁTH GYÖRGY. pított egyházi szabályok lényegileg megegyeznek a fentebb­ismertetett kassai 1570-iki utasítással. A többi között a zsinat fenntartotta a magángyónást a lelkész és hive közötti barátságos beszélgetés alakjában, hogy ekkép az együgyű nép kikérdeztetvén, a bitre nézve kellő­utmutatást kapjon, és terhelt lelkiismerete vigaszban részesül­hessen. Szintúgy elrendelték a jegyeseknek előleges háromszori kihirdetését, s kimondották a titkos eljegyzés tilalmát. De Frölich nemcsak ily uton törekedett vallási meg­győződését érvényesíteni, hanem nyilt sisakkal lépett fel a flacianus irány ellen, mely kassai utódának fondorkodásak következtében terjeszkedni kezdett. Az utóbbi elleni fellépését a maga helyén fogván ismer­tetni, ezúttal mindenek előtt kiemelendőnek vélem Faber Tamás bártfai iskolamester ellen intézett támadását, kit felettes plébá­nosa előtt azzal vádolt, bogy Flaciusnak a Communicatio idjomatum négy neméről felállított hitelvét az iskolában a tanulóknak tollba mondta, a Melanchtont követő többi lelké­szek ellen tör, és ennek »Corpus doctrinae«-jét egyszerű taní­tási és nem bitszabálynak nyilvánítja. E mellett Fabert magát közvetlenül is felhívta Stökl nyomainak követésére, a ki utolsó lehelletéig Melanchton könyvének hive maradt, és Flaciust, valamint követőit foly­ton az Antikrisztus társainak bélyegzé.1) Azonfelül Frölich ugyanily irányban személyes hitvitába ereszkedett a veszekedő természetű Melczer Gergely besztercze­bányai lelkészszel, ki viszont őt a kalvinismus vádjával terhelte. Hogy e vád alaptalanságát kimutassa, Selmeczen az « 1579-ik évi virágvasárnapján prédikácziót tartván, az urvacso­ráról való hitvallását tüzetesen előadta, és kifejtette. Beszéd­jének kiindulási pontjáúl szolgált eme szentség fogalmának Luther kathekismusában foglalt értelmezése. Fejtegetései, közben pedig egyaránt támadja meg és czáfolgatja Carolo­stadius, Zwingli, Oecolampadius, az anabaptisták, s Kálvin eltérő nézeteit. Az említett bitvita oly mérveket öltött, liogy Eberhard Mátyás mester annak megszüntetése czéljából újabbi zsinat összehívását szükségesnek tartotta, mely ugyancsak Körmöczön 1580. márczius 16-kán megnyittatott. A gyűlés kezdetén Frölich ur méghasonulás okául ellen­felének azt az eljárását jelzi, mely szerint egy idő óta a ') Frölichnek Beszterczebányárúl »postridie S. Andreae 1579« keletű, levele Gast Kristóf selmeczi sindikushoz a selmeczvárosi levéltárban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom