Századok – 1895

I. Történeti értekezések - LÁNCZY GYULA: Sienai dolgok. – Magyarország és sienai szt. Bernardino; Capistran János és II. Pius pápa. 97. o.

118 SIENAI DOLGOK '— MAGYARORSZÁG ÉS SIENAI SZ. BERNHARDINO, Már mostan Zdekauer a sienai államlevéltár illető codexének függelékében megtalálta bárom hártyaíven a IV-ik Distinctiót a maga teljességében s az addig hiányzott V-iknek nagy részét. De ő e leletet mégis vonakodik a sajtó alá rendezett alapkiadványhoz hozzácsatolni és inkább közli külön töredékül a Bulletino-ban. Miért? Egy igen méltánylandó és tanulságos okból. Mert, azt mondja, ez a töredék nem ugyanazon codexhez tartozik, a melyhői ő a négy könyvnek szövegét kiadta — valószínűleg egy különböző szerkezetnek töredéke, mely más időben s ennélfogva talán más czélzatokkal készült, Pedig ezért ő is annak keletkezését az 1262. szeptember és 1270. közötti, tehát felette közeli időre teszi. Óvatos eljárása mégis egészen helyén való. Mert az ilyen kiadványokban csakugyan nem szabadna az értelmi kikerekítés kedvéért a netalán fenforoghatóárnyalati különbözéseken túltenni magát és bár lényegileg rokon természetű alkatrészeket összeolvasztani, melyek eredetileg és tényleg még sem képeztek egy egészet. S a középkori olasz városi köztártaságok mozgalmas történeteiben, rohamos ellentétes változásai között, néhány esztendő már csakugyan lényeges különbségeket eredményezhetett. Zdekauer, a ki már régebben a pistoiai munieipális történet emlékeinek kiadása és analitikai tárgyalásában — egész sorát bírom ebbeli dolgozatainak — igazolta volt ebbeli hivatását : ezúttal is szakavatott, módszeres történetkutatónak bizonyúl. S így mindvégig okulással és érdeklődéssel mehettünk végig e köteten. És talán sikerült bizonyítanom, hogy a távol idegen munkából a magyar történetkutatóra, tanulmányozóra is van tanulság, sőt anyagi haszon. Immár legnagyobb ideje, hogy a magyar historiographia a világtörténeti érdekű kérdéseket részleteiben, munka-apparátusuknak mintegy technikájában is ismerje, folyton nyilvánlatban tartsa. Valamivel gondosabban mint a hogy eddigelé történt. Onnan még becses -alkat-elemek néznek a magyar históriára és láttávlatok nyílnak, megvilágításául, melyeknek kár volna a sötétben veszniök. LÁNCZY GYULA.