Századok – 1895
I. Történeti értekezések - LÁNCZY GYULA: Sienai dolgok. – Magyarország és sienai szt. Bernardino; Capistran János és II. Pius pápa. 97. o.
CAPISTRAN JÁNOS ÉS II. PIUS PÁPA. 107 különben kedvelt S. Bernardino ellen is fordúl, a mi az annyira tárgyilagos, sőt hőséért buzgólkodó értekezőt arra az észrevételre bírja, hogy ezek a vádak nem voltak alaptalanok. Különösen kiemeli »a férj és feleség között elrendelt szeretetről« szóló praedicátiót, mint a mely szabadnyelvűség tekintetében »valami botrányos (e qualcbe cosa di scandaloso).« Sajnálatomra nem áll rendelkezésemre a Bernardino szónoklatainak gyűjteménye. Pedig ezek a szónoklatok — mint az Acta Sanctorumból látom — a Capistrán átiratában már keletkezésük korszakában Magyarországon is hirdetve lettek a rendtársak által.1) De bírom a Savonarola praedicátióit ; valamikor Florenzben a ponyváról vettem őket. Ezekre nézve minden szertelen profetikus képzelet, és az erkölcsfeddő minden féktelenségei, sőt helyenkinti nyersességei daczára, a magas erkölcsi eszmény asketikus szigora, pathosa soha egy pillanatig nem szűnik rezdülni. Bocsánatot kérek e kitérésekért. Donáti úr nyilván feleslegesnek találta ezeket a közelfekvő Savonarola-analogiákat érinteni ; olasz történetolvasóra nézve annyira elevenek, actuálisok lehetnek ! Nálunk, még akadhat, kit ez emlékeztetés érdekelhet. Egyébiránt S. Bernardino egy extatikus rajongás izgalmával ragadta meg a tömegeket. Újítás volt ez, és ő nem lett volna szent, lia röptében nem legyintett volna az eretnekséghez. Legalább annak vádját nem kerülte el. Sienában 1425. május 28-áu — írja az idézett olasz kéziràti krónika — mutogatta S. Bern. a Jézust tizenkét sugárral és a Jézus akkora fényt terjesztett (moströ el Griesú con dodici razzi e fu tanto lo splendore ebe dava lo Gesii), hogy mindenki elámúlt és irgalmat (misericordia) kiáltott sok könnyhullatás között és úgy tetszék, mintha a nagy áhítattól mindenki elájulna (per grande devozione ognuno venisse menő). Hogy itt voltaképen miről van szó, azt Pesten igen 9 Capistranas Sermones suos . . . pro majori parte sua manu deseripsit ; ut nedűm per Italiam se felices reputent predicatores, sed et per Hispániám etc. Ungariam . . . (Vita Antiquior. Bernabaei Senensis. Annotata).