Századok – 1895
I. Történeti értekezések - SZILÁGYI SÁNDOR: Emlékbeszéd Salamon Ferencz fölött 1. o.
6 SZILÁGYI SÁNDOR. # De sem a változó idők, sem a fegyver zaja nem vonták el ügyeimét kedvencz tárgyától. Tordárúl Kolozsvárra tette át lakását, hol (1848. szept. 20.) beállott honvédnek. Készt vett a csatákban a csúcsai visszavonulásig, hol egy ágyukerék átment lába fején. Ekkor már hadnagy volt. Gyógyulni Elesdre szállították s midőn lábbadozott, egy másik barátjához irott levelében (1849. febr. 15.) paedagógiai nézetét bővebben kifejtette ; midőn pedig már javulni kezdett sebe, szállásadó gazdájának süketnéma űát saját módszere szerint beszélni és olvasni tanította; rövid idő alatt már 7—8 gyermek járt iskolájába. Kolozsvár visszavétele után itt gyógyították a kórházban — a muszkák beütése ismét a harcztérre szólította, Borgó-Prundra. A fegyverletétel s néhány havi bujdosás után Váradra menekült s itt ismét siket-néma gyermekek tanításával kezdett foglalkozni. De hát ez még sem volt neki való pálya : elhatározta, hogy orvossá lesz s felment Pestre. Paedagógiai rendszerének fejlesztése itt sem hagyta pihenni. 1851 februárban emlékirattal fordult id. Szász Károlyboz, illetőleg »ennek az igazságok feltalálásában gyakorlottabb észjárásához«, hogy problémája felett, melylyel kapcsolatban »a szaktudósok számára eg^ átalános nyelv«, egy »természetes liangnyelv« megalkotásának eszméjét is megpendíté — mondjon Ítéletet. Elkiildte-e emlékiratát? kapott-e rá választ ? — nem találtam nyomát, de azt tudom, hogy azzal egy időben megpróbálta elveinek gyakorlati alkalmazását : Pesten óraadással tartotta fenn magát, s épen az én korán elhalt öcsémnél meglepő eredményt ért el. Azután (1854/5.) gymnasiumi tanárrá lett Nagy-Kőrösön — de a Bonitz-Chrysar-féle Entwurf nem illett be az ő rendszerébe. Nem tudott annak nyűgébe beletörődni. Egy év múlva visszatért Pestre, látszólag szakítva a paedagógiai pályával — de csak látszólag. Mert midőn a kiegyezés létrejötte után a magyar kormány a tanügy reformját szóba hozta, egyes kérdésekről czikkeket írt a Reformban, s midőn a közoktatást a trónbeszéd napi rendre tűzte, czikkei felhasználásával egész programmot készített s azt önálló munkában (Közoktatásunk Reformja 1873.) közzé tette. Nagy port vert