Századok – 1894

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Szabó Károly emlékezete 195

,212 SZÁDECZKY LAJOS. történetíróink között, kik e székely krónika hitelességé l>ei> bizakodnának. Sajnos, az a törekvés, hogy a krónikának akár 1538-iki eredetijét, akár 1695-iki másolatát, akár az ezek alapjául szolgált okleveleket feltalálhassuk, mind hiábavaló volt. Magam is a legéberebb figyelemmel kutattam a niult nyáron székelyföldi tanulmányutamban e krónika ősei után, de sajnos, ilyesmit, nem találtam. De ha őseit nem — megtaláltam testvéreit : egy magyarul írt »Rövid krónikát«, a mely szintén a Budavárát Attila idejében építő Bouda Nabu Phileim-mel kezdődik s adja a székely rabonbánok leszármazását (a mi a másik csíki krónikában nincs meg) Attila idejétől Zandirhámig s azon innen is. E »Rövid krónika« így kezdődik : »I. Bouda Nabu Phileim még Attila idejében építé Boud várát. 4 vers. II. írnak, Halab, vagy Hadas írnák, Attila birodalmának elromlása után a székelyekkel a Hét-erdők havasaiba száll. 24 v. Mely a Hargita és Mikó erdeje ; a hol most is sok tágas mezők s néhol puszta várak helyei látszanak. Az írnák lakhelye egy barlang volt (26 v.), kétségkívül a Csudállókőnél az Almási-lyuk. III. írnák volt első rabonbánjuk a székelyeknek, utána következtek, Bánk, Apa, TJpur, Jás, Ustulu, Admesáda, Dudoreküni, Nypapharix, Noroküikos. lipo, Adektos, Khio, Baudara, Bauda, Troclúnos, Nüroi asmidios, Nüros, Zeke, Csolha, Horát, Cham, Ursulczoa, Bond, Hám, Zandirhám. , IV. A Zandirhám idejében jő a székelyekhez Árpád; Almos fia, a székelyek hat kő-vérre metszett törvényeket a maga népire szabja. A maga tribussából a székelyeknek rabanbánt ád. Munkácsra fel mégyen. 5. 6. 7. 8. v. »stb. stb. Megkaptam továbbá a »Csík-szentmihályi Sándor-ház leszármazását« ugyan abban a faniozus 1796. évbeli összeállításban, és 1806-ból (az előbbit latin, utóbbit magyar nyelvben) s amannak is egy magyar fordítását. Tartalmuk mutatja, hogy szoros rokonságban állanak a csíki székely krónikával, s ezek újabb érveket fognak az érdekes vitába bele hozni, melyeknek azonban itt sem helye, sem ideje. A székely krónika védelméhez csatlakozott nemsokára Szabó Károlynak egy más munkája »Erdély a vezérek korában«, a mely eredetileg az »Erdélyi Muzeum« 1857. folyamában jelent meg. Ebben a magyar nemzeti krónikákban megörökített nemzeti hagyomány és a székely krónika alapján a székelyeket Attila utódainak vallja, s azt hirdeti, hogy »a székely