Századok – 1894
Értekezések - PÓR ANTAL: Déli szláv történeti tanulmányok - III. bef. közl. 807
PÓR ANT AT. származott Amadefia Miklósnak, a felső-lindvai Bánfiak ősének, kivel mint tótországi bánnal még 1325. április 14-én találkozunk.1) Azonban ugyanazon év szeptember 12-én már Mick fordul elő, mint hamis totius Sclavoniae.2) De Lajos uralkodása alatt sokáig nem volt bán. mert noha 1343. márcz. 13-án még tót bánnak czímeztetik, 1344. februárius 18-án már quondam hamisnak neveztetik.3) — Mick az Ákos nemzetéből való Mihály fia. Előbb Sáros vármegye ispánja és Sáros várnagyja. I. Károly király nagy híve. 0 verte le a Petőnye fia Péter lázadását, amiért a királyné udvarbírája. sárosi és zemplényi vármegye ispán, végre Szlavónia bánja lett. Lajos király az ő, valamint fiai : István, Akos és László udvari vitézek, továbbá Lóránt és Miklós kérésére — tekintve Micknek a Petőnye fia ellen véghez vitt jeles tetteit, nemkülönben a báni méltóságban teljesített érdemes szolgálatait — megengedte, hogy a lengyel-rutén határon levő favárak Jhelyett kővárat építhessenek.4) Mick a peleskei Urdung (Ordöng, Eördög) család őse. Miklóst, mint totius Sclavonie banust 1343. május 25-től 1346. márczius 15-ig találom oklevéltárainkban,5 ) jóllehet kétségtelen, hogy még Zára ostrománál, 1346. julius 1-én mint sziavon bán vett részt,6 ) ós ezen szerencsétlen ostrom következtében kellett lemondania. — 1347. julius 4-én a quondam banusnak Lajos király érdemeűl tudja be, hogy a hatalmaskodó horvát urakat megfékezte.7) — Lajos király Miklós bánt István fiának nevezi, míg ő magamagát Nicolaus filius Stephani de Lindvá-nak írja.8) Tartozott tehát a Buzád-Hahót nemzethez és őse volt az alsó-lindvai Bánfi családnak. Szécsi Miklós Tkalöic szerint9 ) már 1346. augusztus 16-án kerül elő mint szlavón bán, jóllehet ekkor még nem híják megkülönböztetésül Szécsinek. A Balog nemzetség ivadéka. Atyja Miklós fia Péter Nógrád vármegyei ispán és szondái várnagy volt. O is mint főispán és pedig mint Szepes, Sáros és Nógrád vármegyék ispánja kezdette nyilvános pályáját. 1345 elején egyúttal az étekfogók mestere, mely óv derekán a Lengyelországba küldött magyar segítő hadak dicsé-0 Hazai Okmt. III. 77. -) Hazai Okmt. II. 40. és szept. 29-én Fejérnél, OD. VIII/IT. 608. "') Tkalcié, Monum. civ. Zagrab. I. 113., 160. 4) De dato 1342. szeptember 23. Anjouk. Okmt. IV. 263. 5) Anjouk. Okmt. IV. 344., 365. «) Fejér, CD. IX/I. 507. •) Fejér, CD. IX/I. 506. ») Fejér, CD. IX/II. 273. s) Monum. civ. Zágráb. I. 186.
