Századok – 1894
Értekezések - DR. KOMÁROMY ANDRÁS: Nyalábvár és uradalma 492
508 DTÎ. KOMÁROMY ANDRÁS. gonyi János országbíró 1471-ben Drágffy Miklós javára elöntött el, <le ti Perényiek ellenszegülvén az iktatásnak, továbbra is birtokban maradtak, sőt az ellenfélt egyenesen hamis oklevelek használatával vádolták. A statutiónak ellentmondó Perényi Jánost 1472-ben Drágffy Bertalan Mátyás király elé idéztette, a pör azonban függőben hagyatott s az országbíró végső Ítéletet nem hozhatott benne. Bertalan űr belátván, hogy tisztességes módon nem boldogulhat, csalárdsághoz folyamodott s 1492-ben a nyalábi uradalomban lappangó király igazságát fölkérte magának Ulászlótól. De ugyan megjárta vele, mert a Perényiek az ujabb törvénykezés folyamán rábizonyították, hogy kettős szín alatt perlekedik és Szapólyay István nádor 1498-ban nemcsak keresetétől mozdította el, de mint patvarkodót 200 arany forint váltságban marasztalta. Ulászló király pedig 1506-ban Perényi Gábort Nyalábvár és tartománya birodalmában végső Ítélettel megerősítvén, Drágffy Bertalan fia Györgynek örökös hallgatást parancsolt.1) Perényi Péter országbíró Ugocsa vármegyében fekvő jószágai egy uradalmat képeztek, melynek központja Nyaláb vára volt, ahol maga is gyakran tartózkodott. A nyalábi uradalom kiterjedésére nézve koránt sem versenyezhetett ugyan a Perényiek zempléni vagy abanjvármegyei birtokaival, mindazonáltal már a XY-ik század első felében Királyháza. Verécze, Tekeháza, Szászfalu (alio nomine Ugocsa), Ardó, Gyula, Akli. Batarcs, Komlós, Száraz-Patak, Tarna, Széphegy, Kirva, Csarnatő, Veresmart, Kupány, a két Csongova, Sárod, Tur-Terebes, a két Géi •cze, Sós-Ujfalu, Turcz ós Szőlős város,2) összesen tehát 24 helység és egy város tartozott hozzá. Ezek szerint tehát Perényi Péter örökösei Ugocsa vármegyének több mint 1 /8 részét bírták. Később az uradalom kétfelé szakadt és a század közepétől fogva a Tisza jobb partján fekvő helységek Szőlőshöz, a Tisza balpartján fekvők pedig Nyaláb várához tartoztak. Az országbíró fiai: János és Miklós nem a legjobb gazdák voltak és Zsigmond király halála után, ki atyjuk érdemeiért bőségesen jutalmazta őket, birtokaikban sokat elidegenítettek. János, ki olykor Máramarosés Ugocsa vármegye főispánja volt, mikor a csehek Magyarországon garázdálkodtak, Giskra kapitány fogságába került és fejváltságában Nagy-Ida várát Szikszó várossal együtt a rablóknak adta. De ez nem volt elég, ') Ulászló király Ítélet levele kelt Budán, 1506. quadragesimo die oclav. festi b. Michaelis archangeli. U. o. fase. XIX. frust. 18 könyvalakban, hét pergamen fólión. -) A b, Perényi család levéltára.
