Századok – 1894

Tárcza; Állandó rovatok - Folyóiratok szemléje - 942

TÁRCZA. 93» sen magának az illető szaktudomány mivelésével foglalkozó társulatnak megalkotása előzött meg. Legrégibb az archaeologiai társulat, melynek közlönye új folyamának 14-ik évébe lépett. Követte a Heraldikai s Geneologiai Társaság a már 12 éves Turullal. Az Akadémiai Bizottságok két szakfolyóiratot adnak ki : a Hadtudományi Közleményeket, mely hét év óta és az Irodalomtörténeti Közleményeket, mely négy év óta áll fenn. A Nemzet; Múzeum 1876 óta a Könyvszemlét adja ki, mely az utóbbi időben néhány évig mint évkönyv elkésve jelent meg, most pedig ismét évnegyedes folyóirattá alakult át Schőnherr Gyula által szerkesztve. Kezdjük meg szemlénket a Magyar gazdaságtörténeti Szemlével, mely Társulatunkkal benső összeköttetésben áll, a mennyiben tagtársaink 3 frt helyett 2 frttal fizethetnek rá elő. Egyik korábbi füzetünkben felliivtuk tagtársaink figyelmét e fontos missiót teljesítő folyóiratra, melyből már öt füzet jelent meg. Minden füzet két részből áll : értekezésekből és adattárból — feldolgozott czikkekből és tört. anyagból. Magyarország gazdaságtörténetét a honfoglalás első korszakában vázolja Galgóczi Károly. Nógrádmegye termése 1547-ben s a magyar gazdasági élet 1730-ban Acsádytől két, levéltári kutatáson alapuló tüzetes tanulmány. A hármas nyomású rendszer behozatala Erdélyben Tagányitól s ugyancsak tőle a Eöldközösség története Magyarországon, mely társúlatunk októberi ülésében mutattatott be. Lamberg Kristófról, I. Ferdinánd főlovászmesteréről, ennek törekvéseiről, hogy a vadászati tilalmat nálunk is behozza, s emiatti összeszólalkozásáról Báthoryval érdekes tanúlmányt írt Thállóczy. Herczeg Mihály a bortermelés hazai fejlődését állította össze.' Az Adattár okmányokat közöl gazdaságtörténetünk minden ágából. Az Archaeologiai Értesítőből négy füzet jelent meg. Gazdag ós változatos tartalma öt rovatba van beosztva, melyek közül az első, az emlékek és leletek rovata önálló czikkeknek van szentelve : A vattinai őstelepről, Versecz mellett Milleker, a gerjeni ásatásokról 1892-ben Wosinszky, a toronyos-németi bronzleletről Abaujban Mihálik, Bezenyén a nép vándorlási temetőben talált két runás ezüst fibuláról Wimmer kopenhágai tudós, a muzeumi elefántcsont nyergekről Kárász, a margitszigeti árpádkori éremleletről Réthy, a muzeumi bronz szobrocskákról Récsey, a Krivádia fölötti római korbeli kerekerődről Szinte, a csornai leletekről Bella, a hódmejjö-vásárhelyi ásatásokról Warga, a biharmegyei őskori bronzleletekről Hampel, a liorgasi ásatásokról Tergina, a tarjánvégi