Századok – 1894

Könyvismertetések és bírálatok - Maccari: Latino Istoria de re Giannino de Francia. Ism. Pór Antal 923

TÖRTÉNETI IRODALOM. 925 vette kezdetét, midőn a trónkövetelő ügyei Sienában polgártársai közt csökkenőben valának. Ekkor írt több fejedelemnek, főleg azoknak, kik a franczia uralkodó házzal rokonságban állottak. Megküldötte nekik igazoló leveleinek másolatát, segélyt és tanácsot kért tőlök. Ugyanez alkalommal ment levél Lajos magyar királyhoz is, kitől udvarias választ kapott ugyan, de — úgymond e válasz — a háború miatt, melyet Ráczország királya és a velenczeiek ellen visel, segítséget nem adhat neki. Gianninoban mégis azon szerencsés elhatározás fogamzott meg, hogy személyesen keresi föl a magyar királyt. E végből 1357. október 2-án utazott el Sienából. Útitársul hozzá szegődött Baldo di Dino, vittek magokkal négy fegyveres szolgát (scudieri). Giannino ruhájába varrott 2600 darab ujveretű aranyat, tárczájába pedig 250 aranyforintot tett. Útját Bologna és Velencze felé vette, hogy találkozzék a hires condottierevel, conte Laudoval, ki ez időben Velenczében tartózkodók. Nem érintenők uti élményeit, ha Velenczében nem találkozik vala Dániel nevű szilire kikeresztelkedett zsidóval, kit már élőbbről ismert. Ezen Dániel budai születésű, mintegy negyvenöt éves igen okos ember volt. Beszélt magyarul, szlávul, latinul, tatárul, törökül ; nagyon értett a drága kövekhez és gyöngyökhöz. Midőn a magyar király országából kiűzte az összes zsidókat, akkor azok az osztrák herczeg tartományaiban telepedtek meg. Dániel atyja Bécs-Ujhelyt (Citta nova presso di Vienna) vonta meg magát, Dániel a tatár és a török király udvarában nevelkedett, minthogy atyja sokat érintkezett amaz udvarok főbbjeivel. 0 hozott nekik Velenczéből ékszereket, viszont selyemmel és arany nyal átszőtt tatár posztókat vitt Velenczébe. Dániel elmondá Gianninonak, hogy jól ismeri az ő ügyeit, beszólt is már rólok tatár és török főurakkal, a rácz királylyal és a főbb zsidó emberekkel, kik most Ausztriában és a Karantán földön laknak és előbb Magyarországon laktanak. Számok — bele nem értve az asszonyokat és gyermekeket — háromszázezernél több. Ezek hajlandók volnának őt segíteni, ha megígérné, hogy visszanyervén Erancziaországot, nem üldözné őket, hanem szabadságokat adna nekik. Giannino erre ráállott. Ezen adatok azért fontosak, mert kibővítik Küküllei János történeti fukar elbeszélését, és a zsidók kiűzésének idejére nézve is némileg fölvilágosít. Giannino tárgyalásait Dániel zsidóval elvégezvén, kíséretével Velenczéből Treviso és Forli (Frigolano—Friaul) tartomá-