Századok – 1894

Könyvismertetések és bírálatok - Huber; A.: Oesterreichische Reichsgeschichte. Ism. Á. A. 919

TÖRTÉNETI IRODALOM. 919 mányok különösen az osztrák németek, dubiosus értékűek, azt némely germán is elösmeri mint az az őszinte ember is, a ki nekem azt mondta: »wir haben nur zvei Erfindungen den Sparherd und das Zigarenspitzel und beide sind schlecht.« BÁRCZAY OSCAR. A. Huber, Österreichische Reichsgeschichte. Geschichte der Staatsbildung und des öffentlichen Rechts. Wien, Tempsky 1895. Huber legújabb munkája egyetemi tanulmányoknál használandó kézikönyv gyanánt tekintendő. Az osztrák jogi karokon ujabban az államalakulás és közjog története kötelező tárgyul declaráltatván, szerző vállalkozott a tankönyvirodalomban mutatkozó hiány pótlására. A mű tárgyánál fogva hazánkra is kiterjeszkedik, és e tekintetben megnyugvással olvassuk szerző nevét a mű czímlapján, mert az ujabb osztrák történetirók között kevés olyan van, ki Magyarország történetében oly jártassággal bir, mint Huber Alfons. Munkája beosztásában két sajátságos elvnek ad kifejezést. Ellentétben azon fölfogással, hogy az osztrák államtörténet Magyar- és Csehországnak Ausztriával való egyesülésével kezdődik, H. azon nézetének ad kifejezést, hogy ez időpontot, jobban mondva 1. Miksa trónraléptét kezdőpontul fölvenni nem lehet, miután ily módon nemcsak az osztrák tartománycsoportok fejlődése, hanem a társadalmi osztályok fejlődése, mint a nemesség, polgárság és parasztoké is a tárgyalás keretén kivül maradna, E felfogásnak megfelelőleg munkájában egész a X. századig megy vissza. Másodsorban pedig, a territoriális kiterjedést illetőleg megmarad régebben kifejtett nézeténél, hogy a később megszerzett országok, mint pl. Galiczia története nem, ellenben pl. Magyar- és Csehország története a Habsburg-ház birtokába jutásuk előtti korban is figyelembe veendő. És így hazánk történetében is visszamegy a kiinduló pontig, a honfoglalásig. Munkáját öt szakaszra osztja, Az elsőben az osztrák tartományok, továbbá Magyar- és Csehország fejlődését tárgyalja azon időszakban, midőn az országok egyesítve még nem voltak. A II. szakasz az osztrák-magyar-monarchia megalakulását és azok történetét a Habsburg-ház fiágának kihalltáig adja elő. A III. a Mária Terézia és utódai alatti reformok korszakát tárgyalja, a IV. a Erancziaország elleni coalitiós háborúk és a politikai megállapodás korát, az V. a mai közjogi és territoriális viszonyokat ismerteti. Hazánk történetét szerző a honfoglalástól kezdve a