Századok – 1894

Könyvismertetések és bírálatok - Schalkhár Lipót: A magyar konyha. Ism. Bárczay Oszkár 915

916 TÖRTÉNETI IRODALOM. 916 a modern műveltség szelleme a hagyományos magyar szellem­mel szerencsés harmóniában él. Egy gyakran nem méltányolt igazság kimondásával kezdi könyvét a mikor azt írja, hogy nincs nemzet a világon, melynek fiai oly hamar feledik hazájuk történetét s a kik oly könnyen vetkőznek ki nemzeti szellemükből s jellemükből mint a magyar. Ebben sajnos nagyon is igaza van, ennek oka az, hogy mi annyira félünk a chauvinizmus vádjától, hogy resteljiik régi jó szokásainkhoz hű maradni, pedig nem olyan rettenetes tulaj­donság ez a chauvinizmus mint a milyennek azt a modern magyarok — a németek kedvéért — hinni szeretik. Meg is van az minden más nemzetnek engedve, csak nekünk nem. Róma is csak addig volt nagy és hatalmas a míg chauvin volt, s az újkor nagy nemzetei is többek között ez által lettek azzá. Persze, hogy a Chauvinismus olyan, mint a só, kevés kell belőle. Ha túl hajtják mint a németek, a kik a tölgyet Deutsche Eiclienek, a csalánt Deutsche Brenesselnek, az árja népcsaládot indogermánnaJc nevezik, akkor káros és nevetséges. Yajha buzdításának, melylyel serkenteni akarja mind­azokat, a kik az igazi nemzeti élet újbóli megteremtésének eszméjeért még lelkesülni tudnak — sikere lenne. Schalkliáz elég jól ismeri a forrásokat, a melyekből a magyarkonyha történetét meglehet írni és kivonatosan ismerteti is azokat, de nem elég közvetlenséggel teszi azt. Kívánom, liogy munkája új kiadást érjen el és kérem menjen el Debre­czenbe, a hol ugyan a szenen sülttel — mint ő képzeli — nem. de más jó régi magyar étellel fog megismerkedni. Men­jen a Királyhágón túl, keresse fel azokat a tájakat, a hová még nem vezet vasút s tagadhatatlanúl érdemes és jó könyvét még jobbá fogja átdolgozhatni. A munkájában előforduló hibákat kötelességszerűen fel­sorolom, s nagyon sajnálnám, ha félreértene s ebben csak gán­csolási viszketeget látna, mert az távol van tőlem. A 25-ik lapon azt írja, hogy a szalonna keletkezése a Xl-ik századra tehető, ez tévedés, mert a szalonnát már a régi rómaiak is ösmerték, a szalonna a legrégibb, legegyszerűbb s a legjobb conserv. A 28-ik lapon azt mondja, hogy a »káposzta az Anjou­házbeli királyok révén került hazánkba.« Itt az úgy nevezett kélkáposztát téveszti össze a káposztával, a melyet olasz káposz­tának, vagy rövidítve olasznak neveznek ma is némely vidéken, s a melyről éppen ebből az okból azt hiszem én is, hogy Olasz­országból származott hozzánk, de a káposztáról, melyet sava-

Next

/
Oldalképek
Tartalom