Századok – 1894

Könyvismertetések és bírálatok - Várady Gábor: Hulló levelek 759

tárcza. 7 59 -élményei elbeszélésével anyagot szolgáltasson kora történetéhez. Eredetileg e leveleket egy máramarosi újság számára irta, mely hetenként közöl egy-egy hulló levelet, s melyek összegyűjtve könyvvé nőtték ki magukat. Már ez a forma útját állta annak, hogy szoros értelemben vett memoireokat irjon ; de daczára ennek kellett feljegyzéseinek lenni, melyek emlékezetét támogatták -—- pedig bizonyos, hogy rendkívül jó emlékező tehetsége van. Nem azért, hogy az éveket, napokat rendesen és pontosan idézi, hanem azért, mert azonkori érzelmeit, gondolkodását, levertségét, lelkesedését, reményeit, várakozásait tudta visszaadni leveleiben. S könyvét épen ez teszi igen becsessé — azon idők hangulatát ismerjük meg belőle. Ezzel szolgálatot tett a jövő történetírásnak, valamint keresetlen ügyes s olykor hangulatos elbeszéléssel kedves olvasmányt nyújtott olvasóinak. Az is érdeme, hogy egy ember s egy környék körűi forog ; — bár több ember, több környékről jegyzett volna fel hasonló dolgokat ! Nagy haszonnal forgathatja a fiatal nemzedék is. Et haec meminisse juvabunt. A könyvben LXV levél van s tartalomjegyzékkel, tárgymutatóval el van látva. — A SZENT-ISTVÁN TÁRSULAT tudományos és irodalmi osztálya megkezdte felolvasó üléseiben tartott előadásainak közzétételét s eddigelé négy felolvasás publicáltatott, melyek közt két történeti, egy nyelvészeti s egy jogtörténelmi látott világot. A sorozatot Kanára Kabos nyitja meg »Az ezeréves Károlyiak« czímű értekezéssel. Történeti visszapillantás a Károlyi grófok eredetére, leszármazására a Kaplyon nemzetségből, történeti szereplésére. Külön fejezetet szentel a Kaplyonok vezéri származásának. Kis értekezésében nemcsak a Károlyiak oklevéltárát, hanem a krónikákat s hagyományokat is felhasználta. — A második füzet Giesswein Sándor jó nevű orientálistánk értekezése »az uráli nyelvek helyhatározó demonstrativ elemei különféle functiók szerint, az indogermán és sémi nyelvek hasonló elemeihez viszonyítva.« — A harmadik ismét történeti értekezés egy másik jeles orientalistától, Karácson Imrétől. »Két török diplomata Magyarországról a XVIII. században.« Az egyik Ahmed Reszím eífendi, ki 1757-ben fordult meg Bécsben, a másik a Poroszországba küldött Ahmed Azim effendi, ki 1771-ben volt először Bécsben s 1790-ben utazott át Magyarországon. Mind a két emlékirat igen érdekes és tanulságos, melyekből Karácson ügyes kivonatot készített. — A negyedik füzet Dedek Crescenstől van, s választ tartalmaz Boncz könyvére »A vallás körüli felségjogokról.« Polemicus tartalmú munka, mely ellentétes álláspontot foglal el a Boncz könyvével. — NAGY IVÁN —• ő Felségének Balassa-Gvarmaton megfordulása alkalmából — e városról 1858-ban kiadott monographiájá-