Századok – 1894

Könyvismertetések és bírálatok - Várady Gábor: Hulló levelek 759

tárcza. 7 59 -élményei elbeszélésével anyagot szolgáltasson kora történetéhez. Eredetileg e leveleket egy máramarosi újság számára irta, mely hetenként közöl egy-egy hulló levelet, s melyek összegyűjtve könyvvé nőtték ki magukat. Már ez a forma útját állta annak, hogy szoros értelemben vett memoireokat irjon ; de daczára ennek kellett feljegyzéseinek lenni, melyek emlékezetét támogatták -—- pedig bizo­nyos, hogy rendkívül jó emlékező tehetsége van. Nem azért, hogy az éveket, napokat rendesen és pontosan idézi, hanem azért, mert azonkori érzelmeit, gondolkodását, levertségét, lelkesedését, remé­nyeit, várakozásait tudta visszaadni leveleiben. S könyvét épen ez teszi igen becsessé — azon idők hangulatát ismerjük meg belőle. Ezzel szolgálatot tett a jövő történetírásnak, valamint keresetlen ügyes s olykor hangulatos elbeszéléssel kedves olvas­mányt nyújtott olvasóinak. Az is érdeme, hogy egy ember s egy környék körűi forog ; — bár több ember, több környékről jegyzett volna fel hasonló dolgokat ! Nagy haszonnal forgathatja a fiatal nemzedék is. Et haec meminisse juvabunt. A könyvben LXV levél van s tartalomjegyzékkel, tárgymutatóval el van látva. — A SZENT-ISTVÁN TÁRSULAT tudományos és irodalmi osz­tálya megkezdte felolvasó üléseiben tartott előadásainak közzé­tételét s eddigelé négy felolvasás publicáltatott, melyek közt két történeti, egy nyelvészeti s egy jogtörténelmi látott világot. A soro­zatot Kanára Kabos nyitja meg »Az ezeréves Károlyiak« czímű értekezéssel. Történeti visszapillantás a Károlyi grófok eredetére, leszármazására a Kaplyon nemzetségből, történeti szereplésére. Külön fejezetet szentel a Kaplyonok vezéri származásának. Kis érte­kezésében nemcsak a Károlyiak oklevéltárát, hanem a krónikákat s hagyományokat is felhasználta. — A második füzet Giesswein Sándor jó nevű orientálistánk értekezése »az uráli nyelvek hely­határozó demonstrativ elemei különféle functiók szerint, az indo­germán és sémi nyelvek hasonló elemeihez viszonyítva.« — A har­madik ismét történeti értekezés egy másik jeles orientalistától, Karácson Imrétől. »Két török diplomata Magyarországról a XVIII. században.« Az egyik Ahmed Reszím eífendi, ki 1757-ben fordult meg Bécsben, a másik a Poroszországba küldött Ahmed Azim effendi, ki 1771-ben volt először Bécsben s 1790-ben utazott át Magyarországon. Mind a két emlékirat igen érdekes és tanulságos, melyekből Karácson ügyes kivonatot készített. — A negyedik füzet Dedek Crescenstől van, s választ tartalmaz Boncz könyvére »A vallás körüli felségjogokról.« Polemicus tartalmú munka, mely ellentétes álláspontot foglal el a Boncz könyvével. — NAGY IVÁN —• ő Felségének Balassa-Gvarmaton megfor­dulása alkalmából — e városról 1858-ban kiadott monographiájá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom